A vámszabad területek jelentősége az integrációs folyamat előrehaladtával szükségképpen kisebb lesz, bár maga az intézmény valószínűleg megmarad – nyilatkozta lapunknak Zöldág Zsuzsa, az IKIM főosztályvezető-helyettese. Egyébként az Európai Unióban (EU) is léteznek ilyen speciális területek – igaz, számuk összesen 20 -, amelyeket azonban szinte kizárólag csak raktározásra használnak. Az ipari tárca EU-főosztályán nem tudnak olyan uniós törekvésről, amely a hazai vámszabad területek számának jelentős mérséklését irányozná elő.
A döntéshozók inkább a speciális zónák számának „természetes” csökkenését prognosztizálják, vagyis azt, hogy a cégek az alkatrészek túlnyomó többségét a jövőben a páneurópai szabad kereskedelmi övezetből szerzik majd be. Másfelől várható, hogy az eddig vámszabad területeken működő külföldi vállalatok eladásainak a mostaninál nagyobb hányadát teszi majd ki a belföldi értékesítés. A statisztikai elszámolások oldaláról nem lesz következménye az uniós csatlakozásnak, hiszen az EU sem választja szét a vámszabad területi forgalmat a más státusú kereskedelemtől.
