A közraktárjegyes hitelezés a mezőgazdaság számára ideális rövid lejáratú kölcsönforma lehetne, nálunk mégis sokan idegenkednek tőle. Ezen finanszírozási konstrukció elterjesztését tekinti feladatának az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Intézet (USAID) Gabona Közraktározás Fejlesztési Projektje. A program, amelyet hazánkban egy nonprofit szervezet tavaly decemberben indított, 1999-ben ér véget. Ennek keretében a napokban a közraktári piac szereplői értékelték, miként válhatna népszerűbbé ez a forma, hiszen általában éppen a legrászorultabbak, a 20-30 tonna terméssel rendelkező termelők nem jutnak hitelhez. A kis mennyiség (még 50-100 tonna is) babra munkát jelent ugyanis a közraktáraknak és a bankoknak. A gazdáknak ezért ajánlatos összefogni, raktárszövetkezetet alakítani. A hitelezési forma elterjedésének legnagyobb kerékkötője a biztosíték: művi tárolásnál – külső raktárban – elhelyezett terménynél fordul elő a legtöbb minőségi kifogás. Ezért az érintettek szerint speciális közraktári biztosítási formát kellene kidolgozni. Felvetődött egy önfinanszírozó közraktári kockázati alap létrehozása is. Az efféle raktárban elhelyezett termények mennyisége az idén a mintegy 70 százalékos állami kamattámogatás hatására jelentősen nőtt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
