A magyar fél legújabb javaslatai között két – a meg nem épült nagymarosinál kisebb – gát megépítése is szerepel. Ez azonban hivatalos vélemény szerint csak egy a három egyenrangúként előterjesztett elképzelésből: a másik kettő a hagyományos, úgynevezett sarkantyús duzzasztást, illetve a mederfeltöltéses módszert takarja. Ami a részleteket illeti, a magyar delegáció helyettes vezetője szerint a klasszikus folyószabályozás ugyan csak 45-50 milliárd forintba kerülne, ám az éves fenntartás már milliárdokra rúgna. Ráadásul a vízi műtárgyak elhasználódásának ideje 15 év, s ezután kezdődhetne minden elölről. A legtöbb költséggel a mederfeltöltés járna: ez esetben ugyanis 20 millió köbméter sódert kellene kibányászni és az érintett folyószakaszhoz szállítani, ami csillagászati összegeket emésztene fel. Egy nagykapacitású vízi erőmű építési költsége viszont mai áron számolva mintegy 150 milliárd forint, s ugyanennyibe kerülne a kapcsolódó térségekben a szükséges infrastruktúra kialakítása is. Két kisteljesítményű duzzasztó viszont az elhangzottak szerint még ennél is többet igényelne: Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy nyilatkozatában többszáz milliárd forintról beszélt. Márpedig a költségvetés jelenlegi helyzetében ekkora összeget egyszerűen nem lehet előteremteni.
A két gát pontos helye egyébként bizonytalan: az eddigi értesülések szerint talán Pilismarót és Szob között – itt a Duna mindkét partja magyar felségterület -, illetve valahol Süttő és Nyergesújfalu térségében épülne meg a két létesítmény. Némi szépséghibája a tervnek, hogy arról az érintett önkormányzatok képviselői is csak a napokban hallottak először.
Az ellenzék egyöntetűen Nemcsók János kormánybiztos menesztését követelte, erre azonban igen kicsi az esély: a nagyobbik kormánypárt illetékesei szerint az államtitkár egyeztetett kormányálláspontot adott elő. Ennek ellentmond, hogy Kuncze Gábor belügyminiszter, s az SZDSZ több más vezetője is elhatárolódott az ötlettől, s tagadta, hogy Nemcsók valaha is felhatalmazást kapott volna a kétgátas variáció előterjesztésére. Ezt a nézetkülönbséget a múlt heti kormányülésen sem sikerült tisztázni. Ezt követően a parlamentben alakult ki éles vita a kérdésről, ahol Horn Gyula miniszterelnök kifejtette: a bősi beruházás 1977 és 1989 között 200 milliárd forintba, 1989 májusától máig pedig összesen 163 milliárdjába került az országnak.
