IPARI NÖVEKEDÉS – Kevert képlet

Meghaladta a 4544 milliárd forintot az iparban tevékenykedő vállalatok által az idei első háromnegyed év során előállított termelési érték; a bővülés az egy évvel korábbi időszakhoz képest 9,7 százalékos. Ezzel egy időben – derül ki a KSH adataiból – 33 százalékkal, 1745,3 milliárdra forintra nőtt az exportértékesítés bevétele, miközben a belföldi értékesítésé 2 százalékkal csökkent (a jellemző tendenciánkról lásd még Monitor című mellékletünket a 29-32. oldalon). A feldolgozóipar teljesítményét átlagosan 13,7 százalékos volumennövekedés jellemezte, az élelmiszeripar termelése azonban csaknem 7 százalékkal, belföldi értékesítése pedig közel 10 százalékkal elmaradt a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményétől. A zászlóshajó gépipar viszont több mint másfélszeresére tudta növelni termelését és értékesítését. E mögött azonban jelentős mennyiségű külföldi tőke áll, amelynek jó része a közúti járműgyártás, a számítástechnika és elektronika álágazatainak termelékenységét növeli. A Privatizációs Kutatóintézet elemzései arról tanúskodnak, hogy a 3,5 százalékos GDP-növekedés mintegy háromnegyed részét az előbb említett ipari területeken működő 12 nagy multinacionális cég zöldmezős beruházásainak termelési bővülése adja. Az intézet munkatársai szerint a gépipar hegemóniájának további növekedése strukturális feszültségek forrásává válhat, még akkor is ha az a bedolgozói hálózat kiterjedését vonja maga után – a növekedés bázisának ágazati és területi szigetszerűségén ugyanis ez mit sem változtat. (A külföldi működőtőke által preferált Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas megyék részesedése a tavalyi 19-ről idén 25 százalékra emelkedett, ami alig marad el a domináns budapesti ipar 29 százalékos részesedése mögött.) A kutatóintézet egy másik kedvezőtlen tendenciára is felhívja a figyelmet, miszerint egyes szakágazatok – például híradástechnika, vas- és fémtömegcikkek gyártása – beszállítóin belül egyre csökken a magyar vállalkozások aránya.