A lízingpiac növekedése az elmúlt évben sem tört meg: a új üzletkötések értéke a Magyar Lízingszövetséghez tartozó cégeknél összességében 108,4 milliárd forintot tett ki, ami 27,7 százalékos – tehát az inflációt némiképp meghaladó – bővülésnek felel meg. Az igazsághoz tartozik – tette hozzá Nyerges László, a szövetség főtitkára -, hogy a forintban mért produkció számottevő bővülését nem csak a cégek teljesítménynövekedése idézte elő. Köszönhető mindez annak is, hogy – bár a tagok száma alig nőtt – a szövetségen belül “minőségi cserék” történtek: jó néhány kisebb cég kiszállt a piacról, helyükre pedig tőkeerős társaságok léptek. Ez a tendencia – tudtuk meg a főtitkártól – az idén is folytatódott, s az újabb belépőkkel a szövetség október végén már 29 tagot számlált (szemben az egy évvel korábbi 24 teljes jogú résztvevővel). Mindezen módosulások nyomán a banki hátterű lízingtársaságok domináns helyzetbe kerültek a lobbyszervezeten belül, illetve egyúttal a magyar piacon is. Mivel időközben lényegében lezárult az állami tulajdonú bankok privatizációja, s ezen hitelintézetek zömmel külföldi kézbe kerültek, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a külföldi tulajdoni hátterű vállalkozások immár meghatározó súlyt képviselnek a hazai lízingpiacon.
Az elmúlt év egyértelműen a gépjárműlízing esztendeje volt: az 1995-ös 72 százalékról négyötödösre emelkedett e szegmens aránya a lízinggel finanszírozott eszközberuházásokon belül. Ennek megfelelően a többi részpiac súlya rendre csökkent: a gépek és berendezések aránya például néhány százalékosra zsugorodott, de mérséklődött a haszongépjárművek részesedése is. Az ingatlanlízing – legalábbis a statisztikák tanúsága szerint – továbbra sem tudott számottevő arányt felmutatni. Ezen üzletág jövője Magyarországon Nyerges László szerint alapvetően a földtulajdon törvényi szabályozásán múlik, amely megnyithatja az utat a külföldi tőke beáramlása és az ingatlanlízing erőteljes fellendülése előtt.
Az év elején életbe lépett új jogszabályok több ponton is meglehetősen súlyosan érintették a lízingcégeket (mindenekelőtt a meghatározó szerepet betöltő autófinanszírozás feltételei szigorodtak). Úgy tűnik azonban – véli a főtitkár -, hogy a kezdeti megtorpanás után ez év őszére a hazai lízingszakmának sikerült kihevernie a sokkot. Az új üzletkötések értéke a szövetség tagjainál szeptember végén az előzetes becslések szerint 85 milliárd forintra rúgott. Ez azt valószínűsíti, hogy – ha nem is a korábbi mértékben, de – ezúttal is sikerül majd növelni az éves összteljesítményt.
Az első háromnegyed év adatai egyébként azt mutatják, hogy az autólízing lényegében megőrizte súlyát, s a személygépkocsik és haszongépjárművek együttes részesedése továbbra is a kilenctizedes arányhoz közelít (lásd a grafikont).
Az idei és a következő év – a szigorúbb szabályozás nyomán – a hazai lízingszakma további tisztulásának periódusa is lesz. Elég csak arra gondolni, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által nyilvántartott pénzügyi vállalkozások közül ez év derekán még több mint félezernek volt jogosítványa pénzügyi lízingre.
