Jelenleg az Országgyűlés előtt van a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénytervezet, amely határozottan elkülöníti egymástól az egyes jövedéki ágakat, s a különböző szakmákat eltérő sajátosságaiknak megfelelően szabályozza.
A költségvetés bevételi igényéhez alkalmazkodva jövőre – a jelenlegi elképzelések szerint – a fix összegű adók inflációt el nem érő, átlagosan 10,5 százalékos emelését tervezik. Ezen belül azonban az egyes jövedéki termékek adójának emelése különböző mértékű lesz. A cigaretta esetében a százalékos adóelem súlyát csökkenteni, míg a tételes adót növelni fogják. A dohánytermékeknél bevezetik az adójegyet, amelyen szerepel a gyártó vagy az importáló által meghatározott maximált kiskereskedelmi ár.
Az új szabályozás alapeleme az adóraktár, amely olyan fizikai hely, ahol a belföldön előállított vagy importált jövedéki termék adófelfüggesztés mellett tárolható. A felfüggesztés a termék szabad forgalomba bocsátásakor szűnik meg, amikor is meg kell fizetni az adót.
Adóraktár csak engedéllyel működtethető, melynek alapvető feltétele a jövedéki biztosíték. Ez az ott előállított, illetve tárolt termék adótartalmához igazodik, cikkenként eltérő minimális és maximális értékhatárokkal. (Az ezzel összefüggő előírásokat anyagi okokból is érdemes betartani, hiszen a jó adósnak – legalább 3 éves tevékenység után – a jövedéki biztosíték felét elengedheti a hatóság.)
A feketeáruk kiszűrése és felderítése érdekében a törvény hatálya a jövedéki termékekkel folytatott kereskedelemre is kiterjed. Az úgynevezett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység során a terméket továbbforgalmazási céllal szerzi be a kereskedő, s olyan számlát ad a kiskereskedőnek, amellyel az igazolni tudja beszerzésének legális voltát. Az efféle tevékenységhez, valamint a jövedéki termékek exportálásához, importálásához a vámhatóság által kiadott jövedéki engedély szükséges. Ennek kiadásához azonban ásványolaj-termékek esetében 80 millió, egyébként pedig 15 millió forint jövedéki biztosítékot kell nyújtania a kérelmezőnek. A kiadás feltétele az is, hogy az igénylőnek rendezettek legyenek az adókapcsolatai, s eleget tegyen a törvényben pontosan meghatározott feltételeknek, így a kettős könyvvezetési kötelezettségnek is (kivéve az egyéni vállalkozókat).
A termékek készletének és mozgásának ellenőrizhetősége érdekében jövedéki nyilvántartást, illetve vevőnyilvántartást kell vezetni. A kereskedő jövedéki terméket csak olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelyen az áfa-törvényben meghatározott adatokon kívül feltüntetik a jövedéki engedély számát, valamint a vevő adó- és engedélyszámát is. Ilyen terméket minden esetben csak szállítólevéllel lehet szállítani.
A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetén a kereskedőnek nincs szüksége a fentihez hasonló engedélyre, a jövedéki terméket azonban csak a végső fogyasztóknak adhatja el. Ennek során olyan számlát bocsát ki, amely továbbforgalmazás esetén nem alkalmas a származás és eredet igazolására. (A működési engedélyekről az önkormányzat jegyzője folyamatosan tájékoztatja az ellenőrző hatóságot.)
A szabályok szerint üzlethelyiségen kívül – például utcán, aluljáróban, piaci standon – tilos jövedéki terméket árusítani. A szabályok megtartásának ellenőrzése elsődlegesen a vámhatóság feladata, ám a kereskedők esetében az állami adóhatóság is jogosult – saját adóvizsgálataival együttesen – ilyen revízióra. A jogszabály a kellő visszatartó erő érdekében az egyéb adónemeknél szokásos szankcióknál súlyosabbakat ír elő a jövedéki törvény megsértőivel szemben. Így például jövedékiadó-hiány esetén az adóbírság 75 százalék. A jogosulatlan adó-visszaigénylést vagy adólevonást az adó kétszeresének megfelelő összegű bírsággal sújtják. Az adózás alól elvont termékek után pedig a büntetés az adó ötszöröse is lehet. Lehetővé válik az is, hogy az adójegyre, zárjegyre vonatkozó rendelkezések megsértésekor a kereskedelmi raktárt, üzletet az ellenőrzést végző hatóság első alkalommal 30, később 60 napra bezárassa. Ezen túlmenően – legfeljebb 60 napra – az adóraktár működését is felfüggeszthetik.
A jövedékiadó-törvény várhatóan 1998. január elsején lép hatályba. Annak érdekében, hogy az adóraktári engedélykérelmek minél korábban benyújthatók legyenek, az ezzel kapcsolatos szabályok már a kihirdetés napjától élnek majd. Ugyanakkor az adójeggyel kapcsolatos részletszabályok csak jövő év szeptember elsejétől lesznek hatályosak, míg például az adóraktári engedély megszerzéséhez csak 1999 januárjától lesz kötelező a számítógépes kapcsolati rendszer kiépítése a vámhatósággal.
Az új törvénnyel párhuzamosan, 1998. január elsejétől, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről szóló törvényt hatályon kívül helyezik.
