Könnyen vaskos meglepetéssel záródhat a kárpótlási folyamat. A jegyek tőzsdei árfolyamának alakulása és néhány más piaci jel ugyanis arra utal, hogy megtörténhet az, amire két éve még senki sem mert volna gondolni: a papírok árfolyama az esztendő végéig áttörheti a bűvös százszázalékos határt.
Az utóbbi hónap tőzsdei kereskedését alacsony forgalom és a keresletre érzékeny ár jellemezte. Egyre kevesebb jegy van az eredeti kárpótoltaknál, s az értékpapír-kereskedők szerint a korábbi hagyományos nagy eladók – a szövetkezetek és önkormányzatok – jegykészlete is alaposan megcsappant. Címletértéken nemigen lehet 5 milliárd forintnál nagyobb jegymennyiség a spekulációs vagy privatizációs célból jó előre bevásárló befektetők portfoliójában sem. Ráadásul az értékpapírtörvény azon előírása, mely szerint a brókercégek már csak a tőzsdén kereskedhetnek a jegyekkel, erősen koncentrálta a piacot. A nagy vevők számára megszűnt – a tőzsdén kívüli piac révén korábban biztosított – diszkrét vásárlási lehetőség. Így ha valaki egy időről időre befutó privatizációs tender miatt szeretne komolyabb, néhány százmilliós csomagot egy-két hét alatt összegyűjteni, az megbízásával napokon belül jelentősen felhajtja az árat.
Nem befolyásolta viszont az elmúlt hetek tőzsdei kereskedését az utolsó kárpótlási hullámban kibocsátandó, a hivatali szakemberek által 15 milliárd forintosra becsült új csomag megjelenése. Valószínűleg azért, mert az értékpapírok túlnyomó többségét fizikailag csak az elkövetkezendő hetekben kapják kézbe a jogosultak. Hozzávetőleg akkor, amikor útjára indulhat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által már tavasszal beharangozott újabb sorozat, melynek során kárpótlási jegyet lehet áramszolgáltató részvényekre cserélni.
Az említett 15 milliárdnak azonban valószínűleg csak egy kisebb része jelenik majd meg a tőzsdén vagy a részvénycserék során. Az OKKH-hoz beérkező jelzések ugyanis azt mutatják, hogy az egykori munkaszolgálatosok, deportáltak, fogolytáborba kényszerítettek közül jó néhányan inkább életjáradékra váltanák át papírjaikat, meghagyva a részvénycserékkel járó nehézségeket a fiatalabbaknak. Mivel a járadékra váltott papírok nem kerülnek be a másodlagos forgalomba, a kínálati oldalt sem növelik. Hasonló hatású körülmény az is, hogy a pótkárpótlás során megítélt összegek általában nem haladják meg a 30-40 ezer forintot, de szép számban akadnak 10 ezer forintnál kisebb kiegészítések is. Márpedig ennyire szerény összegű jegycsomagra tőzsdei megbízást adni meglehetősen nehézkes és drága mulatság.
Ráadásul – a kárpótlás történetében először – a jegykínálattal megegyező mértékű (vagy azt talán még meg is haladó) minőségi vagyonfelajánlás körvonalazódik az elkövetkező fél évre. Novemberre várható a Szervita téri parkolóház és a kiscelli lakópark építése kapcsán ismert Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. több mint 2 milliárd forintos névértékű részvénypakettjének a cseréje. Ezenkívül az ígéretek szerint még az idén sor kerül a hat áramszolgáltató társaság közül kettő – az Elmű és az Émász – egyenként több milliárd forintos részvénypakettjének a felajánlására. A jövő év első felében az ÁPV Rt. a Dédász, a Démász, az Émász és a Titász papírjaiból is jelentős csomagokat kínál majd fel nyilvános kibocsátás során kárpótlási jegyért. Az alkalmazott cserearányok a szakértők szerint döntően befolyásolják majd a jegyek tőzsdei árfolyamát. Az eredeti kárpótoltak kezében ugyanis már nem lesz annyi határozatos értékpapír, hogy a befektetőknek a piacról vásárolt jegyekért ne jutna részvény. Kedvezően megszabott cserearány esetén – vagyis ha kárpótlási jegyért olcsóbban lehet majd részvényhez jutni, mint készpénzért – az árfolyam a különbség eltűnéséig nyilvánvalóan emelkedni fog.
