A tőzsdei megjelenés az országos távközlési koncessziós vállalat privatizációjának harmadik szakaszát nyitja meg. A magyar értékpapírpiac történetének eddigi legnagyobb kibocsátása egyben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. legjelentékenyebb tranzakciója is, hiszen a többségi tulajdonos MagyarCom piacra dobható részvényeinek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. A részvénypakett forgalomba hozatala során különböző kedvezmények – egyebek mellett a részletfizetés lehetősége – is jegyzésre csábítják majd a kisbefektetőket.
A hazai vezetékes távközlési piacon monopoljogokkal rendelkező Matáv dinamikusan növelte eredményét az elmúlt években. Az árbevétel 30 százaléka – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Straub Elek elnök-vezérigazgató – már ma is olyan tevékenységből származik, amelyben élesedő piaci verseny van. A növekvő eredmény annak köszönhető, hogy a Matávnak a kilencvenes évek elején megkezdett fejlesztései fokozatosan befejeződtek, ezért a cég egyre nagyobb figyelmet szentel az eredmény növelésére. A társaság a fejlesztések során jelentősen eladósodott: 1996 végén 234 milliárd forint kötelezettsége volt, s ez jóval meghaladta a 172 milliárdos saját tőkét. A kölcsönök nagy része azonban hosszú lejáratú devizahitel – nagyobb törlesztésre az ezredforduló előtt nem kell sort keríteni. A visszafizetési kötelezettségek általában időben egyenletesen jelentkeznek, ezért a teljesítés nem terheli meg különösebben a társaságot. A kisebb összegű forinthiteleket ugyan meglehetősen rossz kamatfeltételekkel, még a hozamok esése előtt vették fel, a törlesztésre azonban kellő fedezetet nyújt a tavaly elért kiemelkedő (s várhatóan az idén is számottevő) eredmény.
A távközlési vállalatok hatékonyságát az egy foglalkoztatottra jutó fővonalak számával szokták mérni. A Matáv e téren is jelentős javulást ért el: a mutató éves szinten átlagosan 20 százalékkal javult. Ez elsősorban a bekapcsolt új fővonalaknak, s nem a létszám csökkenésének köszönhető. (Tegyük hozzá: az így elért 135-ös érték még jócskán elmarad a 200 fölötti nyugat-európai és a 300-at meghaladó észak-amerikai mutatóktól.)
A társaság a telefonvonalak digitalizáltságát illetően már az európai középmezőnyhöz tartozik. Ebben szerepet játszik, hogy hazánkban a központok fejlesztése sokáig váratott magára, s amikor végre elkezdődhetett, akkorra beköszöntött a digitális központok korszaka, így az új előfizetők már ilyen vonalhoz juthattak. A cég egyébként is fogékonyságot mutat az új technikai megoldások iránt. Felismerte például az Internet-szolgáltatásban rejlő hosszú távú növekedési lehetőséget, és e téren vezető helyet szerzett magának a régióban. A piacon lévő többi cég a Matáv pozícióelőnye miatt (egyelőre kizárólag tőle lehet a szolgáltatáshoz szükséges telefonvonalat bérelni) valójában nem versenytársa a társaságnak. A szolgáltatások köre azonban ezen túlmenően is egyre bővül: a belföldi zöld, kék és emeltdíjas számokat, a hívókártyát, a műsorhangátvitelt lehet itt egyebek közt megemlíteni.
A földi vezetékes távközlésben a közeljövőben ugyan még nem lesz versenytársa a Matávnak, a koncesszió lejárta után azonban már lehet. A MÁV már meglévő vonalhálózatára építő távközlési cég az ezredforduló után például komoly konkurenciát jelenthet a Matávnak. Az új vállalkozás jövője egyelőre nehezen jósolható meg, miként az is, hogy az esetleges árverseny milyen hatással lesz a Matáv jövedelmezőségére. A cég eredményességére hosszabb távon hazánk uniós tagsága is befolyással lehet: a távközlési szolgáltatások az unión belül 1998 januárjától szabadárasak lesznek, így ugyancsak árverseny alakulhat ki az egyes szolgáltatók, illetve szolgáltatói szövetségek között.
A távközlés egyik rohamosan fejlődő üzletága a rádiótelefónia. A Matáv ebből az üzletből sem akart kimaradni, ezért a koncessziós pályázatokon maga is részt vett konzorciumi tagként, mint a Westel Rádiótelefon Kft. többségi és a Westel 900 Rt. 43,6 százalékos kisebbségi tulajdonosa. A két vállalat – amelyeknek 1997 nyarán együttesen 67 százalékos részesedésük volt a mobilpiacon – tisztes nyereséget tud felmutatni. A hamarosan megjelenő 1800 megahertzes frekvenciájú telefonok versenyében a Matáv ugyancsak jelen lesz konzorciumi tagként. (A rádiótelefonoknál egyébként sokkal dinamikusabb a növekedés, mint vezetékes társaiknál, és a fejlesztések befejezése után – az alacsony költségek és a magas tarifák miatt – e terület extraprofittal kecsegtető üzletnek tekinthető.)
Szakértők szerint az előző évek fejlesztései, s a növekvő eredmények biztos alapot jelentenek a cég jövőjét illetően. Az egy részvényre jutó eredmény az év végén – 100 forintos címletenként – várhatóan eléri a 40 forintot, és a növekedés a legóvatosabb becslések alapján is jóval az infláció fölött lesz a következő néhány esztendőben. A jelenlegi 800-850 százalékos tőzsdén kívüli árfolyammal számolva (lásd a grafikont a 43. oldalon) ez 20 körüli P/E (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mutatót jelent. Ez a piaci viszonyokat tekintve reális, mivel a távközlési cégek papírjait az átlagnál mindig is valamivel magasabb P/E-mutatónak megfelelő árfolyamokon jegyzik az értéktőzsdéken. Piaci várakozások alapján azonban a kibocsátás valamivel ezen érték alatt lesz, amit a pakett nagysága indokol. Ehhez a diszkonthoz még részletfizetési kedvezmény is társul a magánbefektetők számára, sőt előtörlesztés esetén a privatizációs szervezet további 10 százalékos kedvezményt nyújt. Az ÁPV Rt. és a MagyarCom tulajdonában lévő részvényekből november elején lehet majd vásárolni. A kibocsátás során az alaptőke maximum 27 százalékát kitevő részvénycsomag vándorolhat a pénzügyi befektetőkhöz (ebből legfeljebb 19 százalékot ad az ÁPV Rt.). Ezzel párhuzamosan a papírokat bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére és a New York-i tőzsdére. A jegyzésnél Magyarországon eddig ismeretlen új technikákat is alkalmaznak. Ezek lényege, hogy jegyzési ívek a Matáv ingyenes zöld számán rendelhetőek, s ezeket otthon kitöltve elkerülhető a hosszas sorban állás.
A kibocsátás időzítését sokan elhibázottnak vélik, mondván: most indult meg a francia és az olasz távközlési vállalat magánosítása is, ami adott esetben komoly potenciális befektetők figyelmét és tőkéjét vonhatja el a Matáv-részvényektől. (Másrészről itthon is jelentős kibocsátások voltak és lesznek az ősz folyamán – elég csak a BÁV, az OTP, a Rába vagy a Kereskedelmi és Hitelbank akcióira gondolni.) Ron Reising, a Matáv gazdasági vezérigazgató-helyettese ezzel a véleménnyel nem ért egyet. Szerinte ezek a tranzakciók nem veszélyeztetik a Matáv-ügylet sikerességét, mivel a nyugat-európai kibocsátások más jellegű befektetői kört vonzanak.
Egy későbbi időpontban az ÁPV Rt. értékesíti tulajdonrészének maradékát is, így a vagyonkezelőnél csupán egyetlen stratégiai ügyekbe beleszólást engedő, szavazatelsőbbségi aranyrészvény marad. A többségi tulajdonos MagyarCom pedig – az ez idő tájt még 67 százalékos részesedését – 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkenti majd.
