S ohasem volt meghatározó súlyú a hazai ipar egészében a tíz évvel ezelőtt 20 ezer embert foglalkoztató és 20 milliárd forintnyi értéket előállító magyar hadiipar; annak a csúcsidőkben is legfeljebb másfél százalékát adta – tette helyre az ágazatot Takács Béla, az ipari tárca főosztályvezetője. A rendszerváltást követően az iparág termelése a többi ágazaténál nagyobb mértékben esett vissza, hiszen a Varsói Szerződés felbomlásával a gyártók alól gyakorlatilag kicsúszott a teljes piac. Bár a termelés élénkülésének ma már több jele akad, a hadiipar mégsem tudta elérni a nyolcvanas évek második felének “csúcsteljesítményét”.
A szektorhoz tartozó részvénytársaságok zöme a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, ezekben 50 százalék plusz 1 szavazatnyi többségi állami részesedés tartósan megmarad. Az ipari tárca felügyelete alatt működnek a kutatóintézetek, amelyeknél 25 százalék plusz 1 szavazatnyit tartott meg az állam. A Mechanikai Művek, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára, valamint az MFS Magyar Lőszergyártó hosszú távon az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. portfoliójában marad.
Takács Béla szerint az ágazatban az utóbbi időben folyamatos volt a műszaki fejlesztés, így a meglévő termelőkapacitások gyorsan felfuttathatók. Ahhoz azonban, hogy a magyar haditechnika színvonala megfeleljen a NATO követelményeinek, a honvédelmi költségvetésből a fejlesztésre szánt részt fokozatosan 15-20 százalékra kellene emelni. A ipari tárca illetékese azzal számol, hogy a honvédelmi büdzsé néhány éven belül a GDP 2 százalékára nőhet, így a beszerzések értéke hamarosan elérheti az évi 30-40 milliárd forintot (ma ez mindössze néhány milliárd).
A világban túlkínálat van fegyverekből – a kereskedelem néhány év leforgása alatt harmadával esett vissza. A szállítók ezért mutatnak hajlandóságot a vásárlások ellentételezésére. Ennek példája a rakétarendszer hazai beszerzése, s a tervezett repülőgép-vásárlás. A haditechnikai eszközök 70-80 százalékát ezután is importálja majd az ország, mert belföldön gazdaságosan csak a maradék rész állítható elő. Kizárólag exportból a magyar hadiipar nem tud megélni, ezért a hadsereg és a rendvédelmi szervezetek megrendeléseitől függ, miként alakul az ágazat jövőbeni sorsa. A főosztályvezető szerint az ellentételezések kapcsán kialakuló együttműködések mindenesetre elősegítik a hazai gyártás versenyképességének növelését.
