Gazdaság

SZOFTVERFEJLESZTÉS – Programalkotók

Sorra nyerik a nemzetközi szakmai díjakat a magyar szoftverek, ám a honi fejlesztő cégek mégis inkább a belföldi piaci igények kielégítésére vállalkoznak. Hamarosan változhat azonban a helyzet, hiszen a Phare-program keretében működő Szoftver Export Club - amelyen belül a sikeres hazai fejlesztők átadhatják tapasztalataikat kisebb társaiknak - éppen az export fejlesztését tekinti egyik legfontosabb feladatának.

Talán a leghíresebb magyar szoftverfejlesztő műhely a Graphisoft. A cég által kifejlesztett mérnöki – főleg az építészettel kapcsolatos ArchiCAD – szoftvercsalád Amerikától Ausztráliáig szinte bárhol eladható. Mutatja ezt az is, hogy a cég tavalyi 3,8 milliárd forintnyi árbevételének 95 százaléka az ArchiCAD forgalmazásából származott.

A Graphisoft mellett eltörpülnek a zömében a kilencvenes évek elején indult, néhány százmilliós éves forgalmat lebonyolító kis szoftverfejlesztő cégek. Ez utóbbiak fő problémája az, hogy a nemzetközi szakmai sikerek ellenére sem rendelkeznek elég tőkével és marketingismerettel ahhoz, hogy kijussanak a világpiacra. Éppen ezért a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság (ITD) a Phare keretében, a szoftverexportot szolgáló marketingprogramon belül 150 ezer ecu-t fordít e cégek támogatására. A projekt során az ITD elsősorban a megrendelői igényekhez való rugalmas alkalmazkodást és az idegen nyelvű programok fejlesztését tartja szem előtt, hiszen a hazai szoftverfejlesztő vállalkozások csak akkor képesek versenyben maradni, ha rendelkeznek ezen előnyökkel. A program hasznosságát igazolja, hogy a Microsoft által rendezett Fusion ‘97 szoftverversenyen már fődíjat nyert egy olyan munka, amelynek tulajdonos cégét az ITD támogatja. A Farkas elnevezésű szoftvert a Hypermedia System Kft. készítette: az Intra-bank rendszermodell az Európa Kereskedelmi Bank igényeihez igazított, egyedileg felállított szoftver, amelyet a bank technikai lehetőségeire építve alkottak meg, az ügyfelek gyors kiszolgálása érdekében. A Hypermédia egyébként alig foglalkozik tömegesen használható szoftverekkel, ehelyett a megrendelővel együtt fejlesztik ki és helyezik üzembe az adott környezeti feltételekhez igazodó alkalmazást.

Ettől eltérő stratégiát alkalmaz a Cobra Kft., amely Conto nevű ügyviteli szoftveréből tavaly 258-at adott el, 27 millió forint értékben. A kis- és közepes vállalatok számára készített terméküket szabadon összeépíthető elemekként készítik, így a felhasználó a saját igényeinek megfelelő csomagot válogathatja ki.

További kihívást jelent – és a magyar programozók szakmai elismertségét jelzi -, hogy egyre több multinacionális szoftverforgalmazó társulás jön hazánkba azért, hogy az itteni szellemi bázison fejlessze programjait. Mindez komoly előnyökkel jár, hiszen ezáltal a magyar fejlesztők multinacionális támogatással jelenhetnek meg a világpiacon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik