A Bizományi Áruház Vállalat sikeres részvénykibocsátását követően jövő hét keddtől már az OTP Bank papírjaiért állhatnak sorba a kisbefektetők. Az ország legnagyobb kereskedelmi bankjának privatizációja 1995 nyarán kezdődött el. Az állami kézben maradt tulajdonhányad értékesítésére a különleges jogokat megtestesítő aranyrészvény kibocsátását követően kerülhetett sor. Így a magánosítás második lépcsőjét követően – a társadalombiztosításon kívül – kizárólag pénzügyi befektetők kezében lesznek a részvények. Az 5,6 milliárd forint névértékű csomag hozzávetőleg 33 milliárd forintnyi bevételhez juttatja majd az államot.
A belföldi kibocsátás során belföldi magánszemélyeknek 400 ezer részvényt kínálnak fel. Túljegyzés esetén ezt a számot – az intézmények számára elkülönített 5,2 millió részvény terhére – további egymillióval növelhetik a forgalmazók. Az október 14-től 21-ig tartó tranzakció a harmadik napot követően lezárható, amennyiben a teljes pakettet lejegyezték. Újdonság, hogy a befektetők csupán az október 10-én közzétett maximált ár ismeretében adhatják le vételi igényeiket. A kibocsátási ár meghatározására az ezzel egy időben zajló külföldi forgalomba hozatal lezárását követően kerül sor. Az aktuális tőzsdei ár láttán – és a korábbi kibocsátásoknál alkalmazott némi diszkonttal kalkulálva – feltehetőleg valamivel 6 ezer forint alatt marad a papírok forgalomba hozatali árfolyama. A végleges számot október 28-án teszik közzé.
A részvények jegyzésére 246 helyen – a Creditanstalt, az OTP Bank és a Takarékbank kijelölt fiókjaiban – lesz módja a befektetőknek. Az allokáció során 50 részvényig a kártyaleosztás elvét alkalmazzák, e fölött pedig jegyzésarányos lesz a papírok kiosztása. Magánszemélyek a vételár 60 százalékáig kamatmentes hitelt vehetnek igénybe, ami hozzávetőleg 10 százalékos kedvezménynek felel meg, ha az egyéves hitel futamidejének végéig tulajdonukban tartják a papírokat.
A magyar tőkepiac eddigi legnagyobb kibocsátására, a Matáv-részvények forgalomba hozatalára a tervek szerint november 3-a és 13-a között kerül sor. A 103 milliárd forintot meghaladó alaptőke legfeljebb 27 százalékát értékesítenék belföldön és külföldön. Ebből a pakettből 8 százalékkal részesedne a szakmai tulajdonos MagyarCom, és 19 százalékkal az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Hazai magánszemélyek számára maximum 6 százalékos csomagot értékesítenének. Az OTP-kibocsátás során alkalmazott hitelkonstrukcióhoz hasonlóan, itt is csupán 40 százalékot kell a befektetőknek befizetniük, a fennmaradó részt – egy éven belül – kamatmentesen törleszthetik. A múlt heti közgyűlési határozat értelmében 10 ezerről 100 forintosra leszállított névértékű papírokból 1000 részvényig élhetnek a magánszemélyek ezzel a kedvezménnyel. Piaci elemzők szerint a kibocsátási ár valamivel túllépi majd az ez idő tájt jellemző 830-850 százalékos tőzsdén kívüli árfolyamot, így a tranzakció összértéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. A kibocsátást követően a részvényeket a budapesti és a New York-i értéktőzsdére is bevezetik.
A K&H privatizációjának első lépcsőjében a Kreditbank-Irish Life belga-ír konzorciumot hirdették ki győztesként, majd ezt követően 519,8 millió forint névértékű részvénypakettet vásárolhattak meg kedvezményesen a dolgozók. A magánosítás utolsó fordulójában az állami tulajdonban maradt 4,5 milliárd forintnyi, illetve a tb-alapok birtokában lévő 3,1 milliárd forintnyi részvénycsomagot kívánják nyilvános belföldi, illetve zártkörű külföldi forgalomba hozatal során értékesíteni. Egy hatályos kormányhatározat értelmében a belföldi kibocsátás során kárpótlási jegyek ellenében is jegyezhetőek lesznek a papírok. A korábbi tervek szerint az állami tulajdonhányad az év végéig megszűnne.
A kibocsátási árfolyam körüli találgatások alapján a részvények értékesítésekor sokkal inkább a mostanság 260-300 százalék körüli, tőzsdén kívüli jegyzések lesznek a mérvadóak, semmint az 567 százalékos privatizációs árfolyam. A forgalomba hozatal tőkeértéke feltehetőleg így is meghaladja a 20 milliárd forintot. Bár a kibocsátás lebonyolítását több tényező is sürgeti, elképzelhető, hogy a belga tulajdonossal való egyeztetés elhúzódása miatt csak jövő év elején kerülhet sor az akcióra. (Az ÁPV Rt. az év végéig rendelkezhet a tb-alapok tulajdonában lévő csomaggal, így az idei kibocsátás elmaradása esetén köztes megoldást kell kitalálnia. A nyilvános forgalomba hozatal feltételéül szabott, fél évesnél nem régebbi auditált mérleg és eredménykimutatás az év végéig áll rendelkezésre.)
A Rába magánosításának első lépcsője szeptember végén zárult le, s 25 millió dollár árfolyamértékű tőkeemelésre is sor került. E cég papírjainak esetében a kibocsátási árfolyam meghatározásával megvárják a november végén, december elején esedékes nemzetközi és belföldi intézményi részvényjegyzést.
