Többször felvetődött már, hogy a köztartozásokat egyetlen intézménynek kellene beszednie, ám egy efféle szervezet létrehozása jelenleg nincs napirenden – válaszolta a Figyelő érdeklődésére Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára. Hozzátette azt is: az idén már hatályos az a törvénymódosítás, amely segíti a köztartozások hatékonyabb beszedését. Korábban ugyanis hiába tettek egyre nagyobb erőfeszítéseket a különböző hatóságok, az eredmény gyakran igen csekély volt: a több száz milliárd forintra rúgó vám-, adó- és tb-adósságnak évente csak alig tizedét sikerül behajtani.
A megtérülés a felszámolás alatt álló cégeknél a legrosszabb, sokszor többéves huzavona után is csak a követelések alig néhány százaléka folyik be az államkasszába. A működő vállalkozásokat már könnyebb utolérni; különösen január óta, amióta érvényes az a szabály, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) a megfelelő összeg erejéig levonhatja a különböző köztartozásokat a cégek áfa-visszatérítéséből, illetve támogatásából.
E szabály bevezetésének többek között az volt az oka, hogy miközben a vállalkozások milliós nagyságrendben igényelnek vissza áfát, aközben például hatalmas tb-tartozásuk van, amit nem lehetett rajtuk behajtani – magyarázta Szatmári László, a törvény-előkészítést végző PM főosztályvezető-helyettese. Nincs kifogása az idén bevezetett rendelkezés ellen Ferenczy András adótanácsadónak sem. Véleménye szerint ez lényegében a Polgári törvénykönyv szerinti beszámítás: ha valaki tartozik a másiknak, s eközben követelése is van vele szemben, akkor úgy egyenlíti ki a másik felet, hogy levonja a saját követelését.
Az új szabály szerint egyébként az adóalanyoknak áfa-visszaigényléskor, illetve költségvetési támogatás kérelmezésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy van-e esedékessé vált köztartozásuk, s ha igen, melyik szervezetnek tartoznak és mennyivel. Az Apeh a társszervezetek megkeresése alapján is levonhatja az általuk megjelölt tartozást. Mi történik azonban akkor, ha az adózó – a hatóság állításával szemben – tagadja, hogy köztartozása volna? Pálinkásné Balázs Eszter, az Apeh osztályvezetője kérdésünkre elmondta: az adózás rendjéről szóló törvény alapján a visszatartásról adóhatósági határozatot adnak ki. Ezzel kapcsolatban az adózó kifogással élhet, s ha igazolja, hogy hátralékát kiegyenlítette, nem tartják vissza a pénzét. A valótlanul nyilatkozót viszont megbüntetik. Igaz, ennek nincs nagy elrettentő ereje, mert a magánszemélyeket legfeljebb 100 ezer, a vállalkozásokat pedig 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatják.
A törvény szerint egyébként az Apeh csak adó-visszatérítés vagy támogatásigénylés esetén vonhatja le a köztartozást az adózót megillető összegből. Vannak tehát korlátai a jogszabálynak, s erre rájöttek az adóalanyok is. Bizonyítja ezt, hogy az elmúlt hónapokban nőtt azoknak a száma, akik nem kérték a nekik járó pénz kiutalását. (Arról egyelőre nincs kimutatás, hogy közülük hánynak van köztartozása is.) Szatmári László ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a jogszabály ezen korlátja nem véletlenül létezik. Azt ugyanis nem akarták, hogy az adózók bármely adónemben meglévő többletét a köztartozásaik miatt bármikor korlátlanul elvonhassa az adóhatóság. (Ilyen jellegű módosítást most sem tartalmaz a képviselők előtt lévő adócsomag.)
Elvileg ugyan a köztartozás – ha az ezer forintot meghaladja – magánszemélyektől is levonható, de ez nem igazán jellemző, hiszen az említett paragrafust alapvetően a vállalkozások miatt iktatták a törvénybe.
A szabályok egyébként lehetővé teszik, hogy az adóalany, gazdasági tevékenységének ellehetetlenülésére hivatkozva, kérhesse a levonás mellőzését. A kérelemhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a visszajáró összeg nélkül a vállalkozó nem tudna tovább dolgozni. Ennek tipikus példája lehet – mondta Pálinkásné Balázs Eszter -, amikor egy elmaradott térségben olyan vállalkozó kap beruházásához állami támogatást, akinek köztartozása van; s ha a neki járó összeget megcsapolja az Apeh, akkor az invesztíció ellehetetlenülhet.
Az Apeh ugyan csak novemberben összegzi számszerűen az eredményeket, ám Pálinkásné szerint bizonyosra vehető, hogy az egyenleg a kiadásokat figyelembe véve is pozitív lesz. Az osztályvezető hozzátette azt is: jövőre még több bevételre számítanak a jogszabály alkalmazásával, hiszen az idén a társzervezetekkel csak az első félév végére tudták kialakítani az együttműködés feltételeit. Ráadásul egy új jogszabály hozadéka nemcsak a számszerűen kimutatható bevétel növekedéssel, illetve a hátralék csökkenésével minősíthető – megelőző hatása ugyanilyen fontos lehet.
