Közel két éve húzódó ügy végére tett pontot a magyar állam képviseletében a pénzügyminiszter azzal, hogy hétfőn este megállapodott a BB részvényeinek 27,4, illetve 32,4 százalékát birtokló General Electric Capital (GEC), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) illetékeseivel: egy összegben fizet a bank rossz minősítésű eszközeiért. A BB 1995. végi privatizációját szentesítő szerződésben a felek azt rögzítették, hogy a magyar állam 1997-ben és 1998-ban negyedéves részletekben – akkori árfolyamon – összességében 8,25 milliárd forint értékben vásárolja vissza a vevők által megjelölt eszközöket.
Az eszköz-visszavásárlási garancia beváltásának előrehozatala előnyös az állam számára, mert a most fizetendő összeg alacsonyabb, mint amekkora a szerződés szerint az árfolyammal korrigálva lett volna – nyugtázta az aláírást követően Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Mindez a számok nyelvére lefordítva mintegy 900 millió forintos fizetési engedményt jelent. A gyakorlatban nem az állam, hanem az annak közvetett tulajdonában lévő Facultas Kft. egyenlítette ki – már a megállapodást követő napon – a kiválasztott eszközök ellenértékét. A 300-400 darab hitelügylet, valamint több mint 20 ingatlan, készlet, üzletrész és részvény összességében 9,5 milliárd forintot taksált, amit az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) felvett hitelből fizettek ki.
Az állam az úgynevezett work-out cég hitelfelvételét ugyanúgy készfizető kezességgel segítette elő, mint tette azt a volt Magyar Hitel Bank rossz követeléseinek értékesítésére létrehozott Risk Kft., valamint a Mezőbank hasonló profilú érdekeltsége, a Rizikó Kft. által kibocsátott kötvények esetében. Ebből már következik, hogy a Facultas feladata sem lehet más, mint a tulajdonába került portfolio-állomány fokozatos értékesítése, illetve az, hogy – az ebből származó bevételeket a hitel törlesztésére fordítva – csökkentse az állami terheket. A könyv szerinti értéken közel 15 milliárd forintnyi rossz eszköz eladásából egyébként a Pénzügyminisztérium (PM) mintegy 2 milliárd forint megtérülésére számít.
A szinte megkötése pillanatától bírált privatizációs szerződéssel kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta: a BB magánosítására olyan időpontban került sor, amikor a Magyarországra irányuló befektetői szándékok mélyponton voltak. Éppen a bank privatizációjával kezdődött el egy olyan pozitív folyamat, melynek eredményeként az azóta eltelt idő alatt a magyar gazdaságban fokozatos fellendülés következett be.
Az eszközkivásárlási garancia megkötését Medgyessy azzal indokolta, hogy a bankot a vevők nem tudták teljes egészében átvilágítani. A sietséget a BB tőkehelyzetének megerősítése érdekében kölcsönadott, 12 milliárd forintos állami tőkejuttatás visszafizetésének határideje magyarázza, mely csak a sikeres privatizáció esetén veszítette érvényét.
Eszközkivásárlási garancia hiányában egyik vevő sem vett volna részt a privatizációban – tette egyértelművé a hétfői tájékoztatón George Tappert, aki a GEC-et a BB igazgatótanácsában elnökként képviseli. Az eszközhistória remélhetőleg megnyugtató rendezése után már csak a GEC-n és az EBRD-n múlik, hogy mikor srófolják feljebb mostani részesedésüket. A BB-ben megmaradt 22,8 százalékos állami tulajdon megvásárlására ugyanis a privatizációs szerződés 2001. május 15-ig elővételi jogot biztosít.
