Idén csak a legszükségesebb módosításokra szorítkozik a kormány az szja-törvény esetében. A változtatások mindenekelőtt a nyugdíjreformmal vannak összefüggésben. A kabinet javaslata szerint 1998-tól a nyugdíjjárulék 25 százaléka lenne levonható az adóból – ez minden adózónál 1,75 százalékponttal mérsékli az adóterhelést. Az átlagjövedelemmel rendelkezőknél ez az intézkedés havi 1000 forint nettó keresetnövekedést jelent, összességében pedig 40 milliárd forinttal nő a lakosság jövedelme. Ezen feltételek mellett – valamint azzal, hogy az adójóváírás havi összegét a jelenlegi 3600 forintról 4000 forintra emelnék – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak reálkeresete 1,2 százalékponttal nőne.
A nyugdíjreform kapcsán jövőre megkezdik működésüket a magánnyugdíjpénztárak. Ezek havi járadékot, illetve egy összegű nyugdíjszolgáltatást fizetnek tagjaiknak vagy azok örököseinek. A tervek szerint az szja-törvény egyéb jövedelemként definiálja majd e pénztárak szolgáltatásait, amelyek így az összevont adóalapot növelik. E szolgáltatások után azonban a legmagasabb kulccsal számított adó fele levonható lesz az adóból. Ez egyébként a kisnyugdíjasoknak kedvez, akik a munkavégzés időszakában nem igazán tudnak élni a járulékkedvezménnyel.
Akik 2009. és 2019 között mennek majd nyugdíjba, azok már nem választhatják a magánnyugdíj-rendszerbe történő belépést, így az új nyugdíjmegállapítási mód miatt elvileg hátrányos helyzetbe kerülnének. Ennek kivédésére ez a korosztály további kedvezményekre számíthat: e kör a nyugdíjazásig az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések után évi 130 ezer forint adókedvezményt vehet igénybe, szemben a másokra vonatkozó 100 ezer forinttal.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye a befizetett összeg 50 százaléka (önkéntes egészségpénztár vagy segélypénztár esetén pedig 25-25 százaléka), összességében pedig 100 ezer forint lesz jövőre is. Ugyanakkor azt tervezik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár kedvezményét két év alatt fokozatosan mérséklik: az adott évi legmagasabb adókulcsra. (E kedvezmény mértékét a pénzügyi tárca 1999-ben – az akkori felső kulcstól függetlenül – 46 százalékban határozná meg.) Az önkéntesen befizetett, a tagdíjalap 10 százalékáig terjedő kiegészítő összegnek jelenleg szintén a fele vonható le az adóból; ez az arány ugyancsak két év alatt csökken majd a legmagasabb adókulcsra.
Ha a magánszemély saját maga fizeti a tb-kötelezettségeit, vagy másét átvállalja, akkor a befizetés egynegyedét levonhatja az adójából. Ugyanez a kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az illető magánnyugdíjpénztárba fizet be.
Az Alkotmánybíróság az osztalékra, illetve osztalékelőlegre vonatkozó adózási és tb-jogszabályok egy részét hatályon kívül helyezte. Ennek nyomán jövőre az osztalékelőleg és a tőkearányos osztalékrész adója egyaránt 20 százalék lesz. A jelenlegi rendelkezések szerint 27 százalékos adómérték alá eső osztalékrész adója viszont 35 százalékra emelkedik. A pénzügyi tárca azzal érvel a magasabb kulcs mellett, hogy még így is jóval kisebb költséggel jár osztalékként kivenni a vállalkozásból a jövedelmet, mint bérként kifizetni.
Jelenleg készítik a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, amellyel párhuzamosan a most hatályos alapítványi (és az azzal azonos megítélésű) adókedvezmények rendszere jelentősen átalakul. A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetett összeg 30 százalékával, legfeljebb az adó 15 százalékáig terjedően számolható majd el kedvezmény. (Kiemelten közhasznú szervezet esetén a befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb a fizetendő adó 30 százaléka lesz levonható. Együttes előfordulás esetén az adó 35 százalékáig lehet a kedvezményt érvényesíteni.)
Január óta valamennyi egyéni vállalkozó az szja-törvény hatálya alá tartozik, bár adózása lényegesen eltér az alkalmazottakétól. Itt ezúttal néhány adminisztrációt egyszerűsítő szabályt kíván a pénzügyi tárca végrehajtani. Míg idén a vállalkozói kivétek után az elszámolást követő hónap ötödikéig kell az adóelőleget megfizetni, addig jövőre már csak negyedévente kell erre sort keríteni (ráadásul a negyedévet követő hónap tizedikéig). Néhány nyilvántartás megszűnik, a pénztárkönyv vezetésére vonatkozó rendelkezéseket pedig ésszerűsítik.
Az átalányadózók és a tételes átalányadózás választására jogosultak köre kismértékben bővül. Előbbiek csoportja kiegészül az Építményjegyzék szerinti építőipari kivitelezéssel, a számítógép-javítással és -karbantartással, a fényképészettel és videofelvétel-készítéssel. Ezekre is az átalányadózásra vonatkozó általános szabályok lesznek érvényesek: évi 3 millió forint bevételig lehet ezt a módszert alkalmazni, a vélelmezett jövedelem pedig az elért bevétel 20 százaléka. A tételes átalány-adót három új szakmában (késes-köszörűs, kosárfonó, népi és házi szőttes készítő) választhatják majd. Ezeknél az áfa-t és az szja-t is magában foglaló tételes átalányadó évi 100 ezer forint lesz.
A törvényjavaslatban a pénzügyi tárca kísérletet tesz néhány fölösleges, túlságosan nagy adminisztrációt követelő szabály egyszerűsítésére. Eszerint a művészek az “általuk végzett művészeti tevékenység jellegéhez” közelebb álló módon adózhatnának. Nem kellene például vállalkozói igazolványt váltaniuk ahhoz, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szja-szabályok szerint róhassák le kötelezettségüket. Szintén egyszerűsítő lépés, hogy akinek 10 ezer forintnál kisebb osztalékjövedelme van egy adott évben, s abból az adót levonták, annak nem kell bevallást készítenie (feltéve persze, ha más okból nincs erre kötelezve). Ezt a szabályt már az 1997-es adóbevallásoknál is lehet alkalmazni. Ugyanígy mentesülnek a bevallás alól a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásban részesülők is. Jelenleg, ha a kifizető költségtérítést fizet a magánszemélynek, akkor ennek költségkénti felhasználását az adóelőleg levonásánál igazolni kell – jövőre elegendő lesz ez ügyben egy nyilatkozatot adni. Továbbra is érvényes lesz, hogy ha a magánszemély tételes költségelszámolással állapítja meg a jövedelmét, akkor a költségekről számlákkal kell rendelkeznie. A munkáltatói adóelőleg-levonásnál viszont a figyelembe vehető tételek köre kiegészül a befizetett nyugdíjjárulék 25 százalékos kedvezményével.
