A gazdaság növekedése beindult, a GDP bővülése meghaladhatja a 3 százalékot. Bővült a legális kereskedelem szerepe, mi több, a legális gazdaságban gyorsabban nőttek a bérek, mint a feketegazdaságban. A lakosság reáljövedelmének idei – igen differenciált – emelkedése a korábbi két év súlyos csökkenésének a felét pótolja majd.
A gazdasági növekedés a lakókörnyezet és az infrastruktúra gyors fejlődésében is megmutatkozik. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a fejlődés zárványszerű marad. Kérdés, a zömmel külföldi tulajdonú és külföldre is termelő cégek növekedése mennyire fog “átgyűrűzni” a hazai kézben lévő, belföldi fogyasztásra termelő társaikra, s hogy lesz-e eredménye a regionális kiegyenlítő gazdaságpolitikáknak. A jelentés a gazdaság intézményi szerkezetét is pozitívan formáló fejleményének tartja a nyugdíjreformot, az ezzel kapcsolatos vitát, amely önmagában is hozzájárult a lakosság megtakarítási hajlandóságának növeléséhez.
A növekedéssel együtt felgyorsul a polgárosodás. A középrétegek relatív helyzete nem romlik tovább, sőt az itt lévők többségének pozíciója javul. Egyre jobban formálódik a népesség 8-10 százalékát kitevő felső középosztály, amelynek életmódja és életstílusa mintaértékű a szélesebb középrétegek számára is. A munkaerőpiacon felértékelődik a kulturális tőke szerepe, s ennek megfelelően nő az iskolarendszer súlya a társadalmi szelekcióban. A társadalom alsó egyharmada viszont szinte semmit sem érez a beinduló fejlődésből, s egyre jobban leszakadnak a többségtől.
