Újabb lépést tett a magántulajdon felé vezető úton a Teng utáni Kína első kongresszusa. A küldöttek nagyon óvatosan bár, de felvetették a vállalati részvények eladásának lehetőségét. Wu Jinglian, Kína egyik legbefolyásosabb közgazdásza félreértésnek nevezte, hogy a kollektív tulajdont azonosítsák az állami tulajdonnal. Szerinte minden részvényesnek tulajdonosi jogokkal kell rendelkeznie a vállalatokban. Mindezt megfigyelők úgy értékelik, hogy a fokozatosan megvalósuló privatizáció a kínai reformok részévé válik. Erre pedig azért van szükség, mert tavaly a 118 ezer iparvállalat 70 százaléka veszteséges volt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben közzétett jelentésében elismerően szólt ugyan azokról a lépésekről, amelyeket Kína az állami vállalati szektor reformja érdekében tett, de a hiányosságokat is aláhúzta. Az IMF javaslatai között szerepel a leginkább eladósodott vállalatok felszámolása, az erőforrások piaci elosztása, és a nagyobb állami vállalatok menedzsment-tulajdonának tisztázása. Gyors privatizációval mindazonáltal aligha lehet számolni, hiszen a kínai reformok jellemzője mindig is a fokozatosság volt.
