Megzabolázták Jugoszláviában a néhány évvel ezelőtti hiperinflációt: az áremelkedések mértékét 1995-ben 120 százalékra, tavaly pedig 60 százalékos szintre sikerült leszorítani. Erre az esztendőre pedig – az első héthavi 3,3 százalékos áremelkedés után – 6 százalékos inflációval számolnak Jugoszláviában.
Borislav Vukovic külkereskedelmi miniszter szerint a jugoszláv gazdaság ismét növekszik. A GDP – amely 1992-ben 10 milliárd dollár, 1991-ben 29 milliárd dollár volt – az elmúlt év végén 16 milliárd dollárt ért el. (Az ipari termelés a január-júliusi időszakban 7,6 százalékkal nőtt a tavalyi bázishoz képest. A kapacitáskihasználtság azonban még mindig csak 50 százalékos.)
A legnagyobb baj változatlanul a tőkehiány. A Montenegróra és Szerbiára zsugorodott Jugoszlávia még mindig nem tagja a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, így nem számíthat azok kölcsöneire sem. A hitelező kormányokat összefogó Párizsi Klubbal éppúgy sürgető lenne egy megállapodás, mint a hitelnyújtó kereskedelmi bankokat képviselő Londoni Klubbal. Az ország külföldi adóssága változatlanul 9 milliárd dollár, belső adóssága pedig időközben elérte az 5 milliárd dollárt.
A nyolcvanas évek végén az ország külkereskedelmi forgalma 13,5 milliárd dollár volt – most ennek a felével kell megelégedni. Az idei évre – 4,6 milliárd dolláros import, és 2,6 milliárdos export mellett- 2 milliárd dollár hiánnyal számolnak. A legnagyobb növekedést az Európai Unióval folytatott kereskedelemben érték el: e viszonylatban a kivitel az idén 51,5 százalékkal, a behozatal 25 százalékkal bővült.
