A szellemi termékek jogvédelmére hagyományosan nagy gondot fordító Egyesült Államokban fogalmazták meg először a jelentős szoftvergyártó cégek – például a Microsoft, a Novell, a Lotus, az Adobe, a Symantec -, hogy fel kell lépni a kalózokkal szemben. Az ezt szolgáló Business Software Alliance (BSA) elnevezésű szervezetet 1988-ban hozták létre, amely ma már a világ 65 országában az ismeretterjesztés, az oktatás eszközeivel és lobbyzással küzd a szoftverkalózkodás ellen.
Úgy tűnik, az erőfeszítések nem hiábavalók, hiszen a nem jogtiszta programok forgalma a világban általában csökkenő tendenciát mutat (lásd grafikonunkat). Ezt támasztja alá a legális oldalon mért növekedés is: a hivatalos szoftvereladások hazai bővülése például – a BSA 1994 elején létrejött itteni képviseletének legfrissebb felmérése alapján – a 40 százalékot is meghaladja, miközben a számítógéppiac évi növekedési rátája csupán 10-12 százalékos. A BSA Magyarország szerint ez azt jelzi, hogy a felhasználók nem csak új számítógépek beszerzésekor vásárolnak legális szoftvert, hanem folyamatosan jogtisztára cserélik az illegálisan használtakat is. Becslések szerint ma hazánkba 500-600 ezer számítógép működik. Ezeken összességében 1,5 millió szoftver futhat, amelyeknek nagyjából kétharmada minősíthető “feketének”.
A szerzői jogvédők itteni ténykedése – nem beszélve a törvényhozókra és jogalkalmazókra gyakorolt, elsősorban amerikai diplomáciai nyomásról – jótékonyan hatott az audio- és videokazatták korábban virágzó feketepiacára is. Ám annak ellenére, hogy már 1993 májusa óta 2-5 évnyi börtönnel sújtható a szoftverkalózkodás, a büntetőeljárások csak másfél évvel ezelőtt indultak meg. A BSA-képviselet főtitkára, Jekler Rudolf szerint ennek a fő oka az, hogy a hatóságok – elsősorban a rendőrség és az adóhivatal – szakemberei csak ekkorra készültek fel a probléma megfelelő kezelésére. A BSA – noha az elmúlt év végén együttműködési megállapodást írt alá az Országos Rendőr-főkapitánysággal – elsősorban nem a jogsértők rács mögé juttatására törekszik. Céljuk a megelőzés, ezért alapvetően a kalózkodással járó technológiai és üzleti kockázatokra hívják fel a figyelmet. A dolgot nehezíti, hogy az általános közvélekedés szerint egy szoftver másolása nem lopás, hiszen az eredeti nem vész el, s nem is cserél gazdát, csak megsokszorozódik. A BSA éppen ezért kiemelten kezeli a cégek figyelmeztetését, rámutatván: a vezetők igenis felelősségre vonhatók az esetleges tiltott szoftverhasználatért. Nem véletlen, hogy a BSA által tavaly indított – szándékoltan elrettentő jellegű – hirdetési kampány “kulcsembere” egy rács mögé került menedzser.
Mindezek fényében meglepőnek tetszik, hogy a BSA szerint a nagy és közepes cégek, valamint a bankok körében is jelentős az illegális használat. A cégek bizonyos programokból például gyakran csak egy jogtiszta példányt vásárolnak, amelyet aztán – az engedélyezett egy helyett – több gépen is futtatnak. Hazánkban egyébként nem öltött iparszerű méreteket a hamisítás. A legelterjedtebb megoldás, hogy egy CD-re több – olykor több százezer, vagy éppen néhány millió forintos eredeti értékű – szoftvert másolnak fel, s adnak tovább néhány ezer forintért.
Szoftverkalózkodásért 1994 óta több mint száz büntetőeljárás indult hazánkban. (Húszegynéhány cégvezető szerepel például vádlottként abban az ügyben, amelyet Győr-Moson-Sopron megyében göngyölített fel a rendőrség. Egy szoftvereket forgalmazó cégnél tartott házkutatás során nagy mennyiségű illegális programra, illetve egy ügyféllistára bukkantak. Az elkövetők ellen nagy vagyoni hátrány okozása miatt indult eljárás.) Az eljárások jó négyötödét egyébként – saját felderítő munkája nyomán – a rendőrség kezdeményezi.
A hazai jogalkotás igyekszik naprakész lenni a szoftverfelhasználást is érintő szerzői és szomszédos jogok védelme terén. Az európai jogharmonizáció jegyében is folyik e rendelkezések újrakodifikálása, amelyben meghívott szakértőként a BSA Magyarország elnöke, Pálos György is részt vesz. A felvilágosító munka és a jogi szankciók együttes hatására az illegálisan használt szoftverek arányának csökkenése valószínűleg tovább folytatódik, s a BSA szerint az ezredfordulóra elérheti a jelenlegi 45-50 százalékos európai átlagot.
