Gazdaság

A BÉT ÉS A DOW JONES – A nagy találkozás

Az év eleje óta megduplázódtak a részvények árfolyamai a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Amíg a tavalyi évet 4134,31 ponton zárta a börze hivatalos indexe, az e hét keddi tőzsdenapon már 8280 pont fölé is felkúszott az értéke, s végül 8168,13 ponton zárt. A történelmi rekord érdekessége, hogy a BUX értékét a New York-i Dow Jonesszal összevetve azt is mondhatjuk: utolértük Amerikát.

Fél évvel ezelőtt még megmosolyogták azokat az elemzőket, akik azt jósolták: 1997-ben a BUX “beéri” a Wall Street hivatalos indexét, a Dow Jonest. Az álom mégis valóra vált. Ehhez képest a két index találkozására úgy került sor, hogy az amerikai részvénypiac is szinte hétről hétre megdöntötte korábbi történelmi rekordjait, így a magyar piacnak volt mit ledolgoznia a hátrányából.

Azt, hogy erre a “történelmi” pillanatra a nyári szabadságolások közepén kerül sor, kevesen hitték volna. Az uborkaszezonra jellemző eseménytelenségre rácáfolva az elmúlt két hétben további 10 százalékkal emelkedtek a részvények árfolyamai Budapesten. A szebb napokat is megélt prágai tőzsde – a fejlett világ tőkepiacainak nyomott hangulatával dacolva – egyébként szintén nem restelkedik: napról napra több százalékponttal kúszik feljebb az ottani index értéke. Az ugyancsak árvíz sújtotta Lengyelország börzéje is tisztes árfolyamnyereséggel lepte meg befektetőit.

A nem várt hossz óvatosságra kell intse a befektetőket: nehéz ugyanis kielégítő fundamentális magyarázatot találni a legutóbbi emelkedésekre. Hazánk országkockázatának megítélésében az elmúlt hónapokban nem történt érdemi változás; a nevesebb hitelminősítők kedvezőbb besorolására csak a jövő évi választásokat követően lehet számítani. A társaságok eredményességének javulása sem indokolja az árfolyamok ily mértékű emelkedését. Pedig az árfolyam és az egy részvényre eső nyereség hányadosaként meghatározható P/E-mutató értéke az összes ágazatban vészesen közelít a legfejlettebb tőkepiacokon kialakult szintekhez.

Az áremelkedés okai között előszeretettel sorolják fel a napokban közzétett, illetve az elkövetkező héten megjelenő féléves tőzsdei gyorsjelentésekben foglalt rekorderedményeket. A TVK esetében háromezer forinttól négyezer forint fölé kúszott fel a papírok jegyzése a közzététel előtt. A várakozásokat kismértékben meghaladó 8,2 milliárd forintnyi nettó eredmény láttán viszont már csak kétszáz forintot emelkedett a részvény árfolyama. A Richter és a Pannonplast negyedéves eredményei (9,5 milliárd, illetve 910 millió forint) sem okoztak különösebb meglepetést az érdekelteknek, ami főként az előrejelzések pontosságának tudható be.

A Mol árrobbanására a negyedéves eredményekkel kapcsolatos várakozások sovány magyarázattal szolgálhatnak. A hazai olajipari holding nyereségtermelő képességében megfigyelhető szezonalitás alapján ugyanis a második és a harmadik negyedév igen csekély súllyal esik a latba. Az éves eredmény szinte egészét – hozzávetőleg fele-fele arányban – az első és a negyedik negyedév alatt realizálja a társaság; ennek az oka a gázüzletágból származó bevételek ciklikusságában keresendő. A beszerzés folyamatossága, illetve a tárolás miatt a költségek viszont egész évben jelentkeznek. A korábbi előrejelzésekben ennek megfelelően nullszaldós második negyedévet vártak a társaságtól az elemzők, amit mostanra 2-3 milliárd forintos pozitív egyenlegre módosítottak. Az egész évre előrejelzett 30 milliárd forintos nyereségnek azonban ez csupán igen csekély hányada.

Az áremelkedésben nem elhanyagolható szerepe lehet annak, hogy az év végére tervezett kibocsátási dömping miatt (Matáv, OTP, K&H, Rába) jövő évre csúszik át a Mol utolsó állami pakettjének értékesítése. Akik tehát még az idén szerettek volna bevásárolni az olajrészvényből, azoknak csak a tőzsdei megbízás maradt.

Az OTP áremelkedése mögött viszont – a nyereségesség látványos javulása mellett – a hazai bankszektor átértékelése is meghúzódik. A konszolidáció és a privatizáció befejezésével a hazai pénzügyi közvetítő szféra kilábalt a strukturális válságából, és a gazdaság növekedési ütemét meghaladó fejlődésre van kilátás ebben az ágazatban. A tőkeerős külföldi szakmai tulajdonosok jelenléte garancia arra, hogy a bankszektor súlya a gazdaságban eléri a csehországi mértéket, és megközelíti az osztrákokét is. (Az összesített mérlegfőösszeg GDP-hez viszonyított aránya ugyanis nálunk jelentősen elmarad ezekhez az országokhoz képest.) Piaci súlyánál fogva az OTP képes felvenni a versenyt a megizmosodó versenytársakkal. A hitelintézet negyedéves eredményeivel kapcsolatos várakozások is a társaság dinamikus növekedését vetítik előre. Az optimistább becslések szerint az eredmény elérheti akár a 10 milliárd forintot is, de az óvatosabbak is 9 milliárd forint körüli értékről beszélnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik