Elfogadta az osztrák kormány a nyugdíjreform alapelveit, amelynek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de Rudolf Edlinger pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy 1998-tól igazságosabb rendszer bevezetése várható.
Ami a költségvetési terveket illeti, 1998-ra 682 milliárd schillinges bevétel mellett 749,3 milliárd schillinges kiadást irányoztak elő. 1997-hez képest a bevételek 0,4, a kiadások 0,3 százalékkal lesznek nagyobbak. 1999-re az osztrák kormány az 1998-as értékhez képest 1,2 százalékkal nagyobb, 690,2 milliárd schillinges bevétellel és 1,5 százalékkal több, 760,3 milliárd schillinges kiadással számol, ezzel a deficit 70,1 milliárd schilling lesz, ám a bruttó hazai termék gyarapodása ellensúlyozza a 3 milliárdos hiánynövekményt. A deficit mind 1998., mind pedig 1999-ben a GDP 2,6 százalékát teszi ki, s a tartományok eladósodásával együtt sem haladja meg a 3 százalékot.
Ausztria tehát e mutató teljesítésével első körben bekerülhet az európai valutaunióba, de az egyéb statisztikák miatt sem kell Bécsnek szégyenkezni. Az ipari termelés 1997-ben 0,6 százalékkal bővül, a kiskereskedelmi forgalom 1,2 százalékkal növekszik. A külkereskedelmi mérleg hiánya 32,5 milliárd schilling környékén alakul. a munkanélküliségi helyzet viszonylag kedvező, a munkaképes lakosság 8,5 százalékát sújtja. 1997-ben 1,2 százalékos inflációra számítanak, míg 98-ban e tekintetben romlik a helyzet, a prognózisok 2,8 százalékos drágulást jeleznek.
Az osztrák gazdaságpolitika következő lépésként, egy átfogó adóreform előkészítésén dolgozik, amely 2000-ben lépne életbe. Az eddig kiszivárogtatott elképzelések szerint az adóbevételek nem az adókulcsok emelése következtében, hanem különböző taktikai intézkedések eredményeképpen növekednének évi 12 milliárd schillinggel. Ezen intézkedések között szinte bizonyosan sor kerül a cigarettaimport további megadóztatására.
A már eldöntött lépések között sokakat érint, hogy jövőre 40 800 schillingről 45 ezer schillingre emelik azt a plafont, amely felett a havi jövedelem után azonos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Új rendelkezésként ezentúl a munkaadóknak is tb-járulékot kell fizetniük azok után a foglalkoztatottak után, akik részmunkaidőben havonta összesen 5000 schillingnél többet keresnek. Az érintett munkavállalók fizethetnek ezen összeg után is tb- és nyugdíjjárulékot, de nem kötelezően. Ha a fizetést választják, akkor a járulék beszámít a majdani nyugdíj összegébe. A tervek szerint az 1998-as költségvetést az osztrák parlament novemberben szavazza meg, az 1999-esről pedig jövő tavasszal dönt.
