Jóllehet, az eddigi tárcaegyeztetések során az irányelvek tovább csiszolódtak, a Pénzügyminisztérium keményen ellenállt minden túlzott indexálási törekvésnek: így például meggátolta, hogy a tárcák és az elkülönített állami alapok a saját bevételeiket a várt 13,5 százalékos infláció fölött tervezzék. Ennek megfelelően, a jövő évi fő számok nem változtak. A szeptember közepén parlament elé kerülő központi költségvetési törvénytervezet 3-4 százalékos növekedés mellett, piaci beszerzési áron 9380 milliárdos GDP-vel számol. Az államháztartás hiányát a GDP privatizációs bevételek nélküli részének 4,9 százalékában határozták meg.
Jövőre az államháztartási bevételek és kiadások GDP-hez viszonyított aránya átlagosan 3-4 százalékponttal csökken. Ezen belül azonban az elsődleges kiadások nominálisan 16-17 százalékkal bővülnek, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy reálértékben 3-4 százalékkal nőnek a költségvetési intézmények támogatásai. A pénzügyi tárca eredeti javaslatához képest 17 milliárd forinttal csökkennek viszont a központi beruházási kiadások. Az így megtakarított összeget a kormány az érdekegyeztetői fórumokon felvetődő többletigények kielégítésére szánja.
