A Munka Törvénykönyvének 1995 közepén indult módosítási folyamata végén az eredeti – csak néhány, de jelentős – változtatási elképzeléshez képest egy közepes méretű módosítócsomagot fogadott el a parlament.
A parlamenti vita nyomán kikerült a csomagból a munkaadók által leginkább szorgalmazott változtatás, amely szerint megszűnt volna az orvosi igazolás nélkül kivehető, évi 3 napos betegszabadság. Pedig ez szerepelt a munkaügyi tárca által készített törvényjavaslatban is. Az orvosi igazolás kötelezővé tételét célzó javaslatot végül – az MSZP szakszervezeti képviselőinek módosító indítványa nyomán – “az utolsó pillanatban” mégis kiszavazták a szövegből. Geiger Tiborné, a Magyar Munkaadói Szövetség szakértője szerint a jelenlegi helyzet továbbélése változatlanul alkalmat ad arra, hogy a munkavállalók igazolatlan betegszabadsággal kinyújthassák a felmondást. A munkaadók másik szorgalmazott változtatási igénye viszont bekerült a módosítócsomagba. Így a betegség miatti felmondási tilalom az eddigieknél kedvezőbb lesz a számukra, hiszen a 15 napnál kevesebbet betegeskedőkre nem vonatkozik a rendes felmondás tilalma, a 15 és 30 nap közöttiekre pedig a tiltás 15 napra csökken.
Ha egy munkaadó tudomást szerez valamiről, ami alapján dolgozójának munkaviszonyát rendkívüli felmondással kívánja megszüntetni, akkor jelenleg 3 napja van arra, hogy cselekedjék – a jövőben ez az idő 15 naposra módosul. Ez lényeges változás, hiszen a rendkívüli felmondásokat gyakran éppen a háromnapos szabályra hivatkozva süllyesztették el a munkaügyi bíróságokon.
A munkáltató által fizetett táppénz alapja is módosul: a munkavállaló számára a betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár majd. Változnak a távolléti díj megállapításának szabályai is – a két, illetve három műszakra vonatkozó távolléti díjszámítás elkülönül. A megszakítás nélkül üzemelő munkahelyeken rendszeresen munkaszüneti napon is foglalkoztatott dolgozónak pótszabadság jár majd.
A jelenleg kollektív szerződésekben rendezhető leltárfelelősséget a munkaadók igénye ellenére nem emelték át a törvénybe. A módosítás ellenben kimondja, hogy a kollektív szerződések a tulajdonviszonyok változásaitól függetlenül tovább élnek, és a tulajdonosváltás nem lehet felmondási ok.
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jogutód munkáltatóra szállnak. A jogelődnek a munkavállalóval szemben, a jogutódlást megelőzően keletkezett kötelezettségeiért a jogutód és jogelőd vállalkozás egy éven belül egyetemlegesen felel. Ezenfelül a jogelőd – kezesként – a tulajdonosváltás előtti esetleges káresemények munkajogi következményeiért is felelős, feltéve, hogy 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrésze maradt a jogutódban.
A szakszervezeti tisztségviselőket megillető jogvédelem tovább erősödik: például csak a felsőbb szakszervezi szerv egyetértésével lehet őket áthelyezni vagy munkaviszonyukat rendes felmondással megszüntetni. Ha a felmondási döntést megtámadó munkaügyi perek során a bíróság eddig az eltávolított szakszervezeti vezető javára döntött, kétszeres végkielégítés járt nekik – a változtatás szerint ezentúl vissza kell helyezni állásába, ha ezt választja.
Az új szabályokat július elsejétől már alkalmazniuk is kell a munkaadóknak.
