A NIB, amely bő két évtizede fáradozik az északi érdekek kiszolgálásán, most Közép- és Kelet-Európában kívánja megvetni a lábát. Oroszország, Lengyelország és a balti államok – tehát a közeli jó szomszédok – után, szerződéssel megpecsételt kapcsolataiban fokozatosan tágítani kívánja a kört. Ennek első lépése a Pénzügyminisztériummal (PM) hétfőn aláírt keretmegállapodás: egyfajta jószolgálati iromány, amely valójában csupán azt a bánásmódot rögzíti, ami a nemzetközi fejlesztési intézményeket szokás szerint megilleti. – Hasonló egyezményt a NIB jelenleg éppen Csehországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával készít elő – jelentette ki a Figyelőnek Björn Sundell, a bank kommunikációs igazgatója. Azt azonban, hogy ezekre mikor kerül szignó, nem kívánta megjósolni.
– A Magyarországgal kötött egyezmény amellett, hogy rendszerezi a felek együttműködését, a NIB-nek némi biztonságot adhat – mondta el a Figyelőnek Báger Gusztáv, a PM főosztályvezetője. A bank mindazonáltal nem e szerződéssel lépett először honi földre: úttörő hitelmegállapodását – a Világbankkal közösen – 1983-ban kötötte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). Utóbbival legutóbb 1991-ben hozott tető alá egy – azóta is kihasználatlan (eddig egyhatoda “fogyott el”) – hitelkeretet, amely a NIB tulajdonosainak országából származó import, és az észak-európai részvétellel megvalósuló programok finanszírozását szolgálná. Csakhogy, azóta a magyar bankrendszer annyira megerősödött, hogy önállóan, az MNB védőszárnyain kívül is képes hitelfelvevőként megjelenni.
A NIB mindeközben északi szállítók révén szerepet vállalt a hetvenes-nyolcvanas évek bizonyos papíripari, szállodafejlesztési beruházásaiban (a bükfürdői szálló és a tihanyi üdülőfalu létrehozásában), legutóbb pedig tavaly a Pannon GSM számára szindikált hitelhez járult hozzá 20,1 millió ecu-vel (1 ecu körülbelül 1,13 dollár). Ugyanakkor némi banki kapcsolatokra is szert tett az akkori Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank révén, melynek illetékesei egyrészt a bankkonszolidációs tapasztalatok, másrészt a fejlesztési intézmények kiépítési munkálatainak megismerése végett jártak az északi országokban.
A NIB eddigi magyarországi beruházásai összesen 33 millió ecu-re rúgtak. Ezt a bank az elkövetkező két-három évben négy-ötszörösére szeretné növelni. Az északi érdekeket (beszállításokat, tulajdonrészt, miegymást) mindvégig szem előtt tartva – amelyek ellen még soha senki nem emelt kifogást, nem úgy mint például a német tulajdonost “előíró” német tartományi hiteleknél, melyek esetlegesen túlzó érdekképviseletét tavaly tavasszal az Európa Bizottság is firtatta – a NIB konkrét ágazatokat céloz meg. Így az energiaszektort (ebben egyébként északi tulajdonosként Magyarországon a finn Imatra Voina Oy van jelen), a távközlést (“helyi” északi egyebek közt az Eirccson, a Telecom Finland és a Telenor) és a közlekedési infrastruktúrát. Ahogy Björn Sundell fogalmazott, ezen ágazatokban bizonyos projektek társfinanszírozását illetően már folytatnak is tárgyalásokat.
– A bank az energiahatékonyság, az önkormányzati infrastruktúra (a távfűtés, a szennyvíztisztítás, a hulladékfeldolgozás) finanszírozásában is lát lehetőséget – hangsúlyozta Báger Gusztáv. A főosztályvezető szerint a NIB fő szerepe éppen a környezetvédelemben, tehát azon a ponton lehet, ami az uniós csatlakozásnál az egyik legfájóbbnak mutatkozik. Ugyanakkor a regionális kapcsolatok erősítését is szolgálja egy olyan szervezet révén, melynek tagjai között az unión belüli és az azon kívüli jövőben “hívő” gazdaságok egyaránt vannak. A közeljövőben 130-150 millió ecu-s beruházást tervező bank révén pedig talán Magyarországra csatornázható az északi országok működőtőkéjének bizonyos hányada is. Ugyanakkor – vélekednek egyesek – ezen államok sohasem voltak hazánk jelentős gazdasági partnerei, mindössze a svéd kapcsolatok fűződtek szorosabbra a közelmúltban; jelentős felfutás tehát nem remélhető e téren. Mások viszont úgy tartják, hogy pontosan az eddig ki nem használt északi befektetési potenciál hasznosítására kerülhet sor a banki kapcsolatok szorosabbra fonásával.
A keretmegállapodás mindenesetre megszületett, bár a tényleges jövőbeli kapcsolatokról, minthogy nem is feladata, nem árulkodik. Fő tartalma az, hogy a NIB skandináv országokban érvényes mentessége a közvetlen adó megfizetése alól – ez az tényező aminek következtében forrásai olcsók lehetnek – ezután Magyarországon is érvényes legyen. A NIB “védelmében” pedig az is szerepel benne, hogy a bank a hitelnyújtásaihoz, ha szükségesnek tartja, állami garanciát kérhet.
A Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) ugyancsak hétfőn aláírt keretmegállapodás 50 millió dollárja mindjárt igényli is ezt a garanciát. A szignó után valójában már csak erre vár a kölcsön; a két intézmény egymás közötti konstrukcióját, valamint a majdani hitelfelvevőknek ajánlott kondíciókat már kidolgozták a felek. Mihelyt tehát a kormány a garanciavállalást jóváhagyja – ez azért általában néhány hónapot igénybe vesz -, a hitel pályázhatóvá válik.
Az MFB által folyósítandó kölcsönök állami garanciájának az idei költségvetési törvény egyébként összesen 80 milliárd forintban szab határt. Ezt a keretet eddig a német szövetségi hitel idén aktuálissá vált elemei (a panelhitel 30 millió német márkája, az önkormányzati infrastruktúra fejlesztését szolgáló hitelek 60 milliója, valamint a kis- és középvállalkozás-fejlesztést érintő 50 millió márkás hitelkeret idei bővítése, azaz újabb 30 millió márkája, illetve az ezekre adott állami garancia) terhelték. Ezen, összesen 120 millió márka mellé a közeljövőben – az Európai Beruházási Bank hiteleként – egy újabb vállalkozásfejlesztést célzó kölcsön csatlakozik. Ez újabb tízmilliót jelent, csak éppen ecu-ben.
A várhatóan ez utóbbinál korábban hozzáférhetővé váló NIB-hitelkeret maximum 15 éves lejáratra szól. A kölcsön a kondíciókat illetően úgymond a szokásokhoz igazodik: a NIB 50 millió dollárjából az MNB-n keresztül, devizabetét-csere révén teremtenek forintban folyósítandó hitelt. Az ilyen ügyleteknél a kamat pedig a mindenkori jegybanki alapkamatot követi, amit a hitelnyújtó bank a kölcsön futamidejétől függő felárral tetézhet. Ez az 5 évnél rövidebb futamidejű hitelek esetében 2 százalék, az 5-10 éves lejáratúaknál 2,5, míg az ennél is hosszabbaknál 3 százalék. (Az MFB-nél a hitelfelvevők többnyire 3-8 éves lejáratú kölcsönöket “keresnek”.)
– A hitel folyósításába bekapcsolódni vágyó bank az MFB-nél eddig nem jelentkezett – tájékoztatta a Figyelőt Kenéz Győző vezérigazgató-helyettes. Véleménye szerint ennek pusztán az az oka, hogy a kölcsönt a hitelintézetek egyelőre nem ismerik. Az MFB azonban e hitel esetében is azt az elvet követi, mely szerint a kölcsönzésben, ha arra igény támad, szívesen teret ad más bankoknak; kiváltképp, ha a kölcsön összegei nem túl magasak, a potenciális hitelfelvevők pedig ily módon könnyebben elérhetők. Az 50 millió dollárért egyébként ringbe szállhat bármely olyan vállalkozás – ezúttal méretbeli megkötés, a kis- és középvállalkozások preferálása nélkül -, amely hajlandóságot érez exportkapacitásai bővítésére, és ehhez valamilyen északi kapcsolata is akad.
A bank ezen, és várhatóan e hitelkereten felüli további kölcsönei a kamatokat illetően ugyancsak versenyképesnek mutatkoznak. A NIB az EIB-hez hasonlóan a nemzetközi pénzpiacon hiteleket vesz fel, s kölcsöneit abból folyósítja. Lévén besorolása a nagy amerikai hitelminősítőknél egyaránt AAA, mindezt meglehetősen olcsón, legalábbis a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kamatszínvonala közti sávban teheti, miközben hitelei futamideje 15 és 25 év között mozog.
A következő fejlesztési intézmény, amellyel Magyarország frigyre lép, várhatóan az Európai Társadalom Fejlesztési Alap (European Social Development Fund) lesz. Az Európa Tanács ezen, nemzetközi pénzügyi intézményként működő szervezete hosszú lejáratú hitelekkel és kedvező kamatokkal “kecsegtet”. Kölcsöneit főként munkahelyteremtésre és -megőrzésre lehet fordítani. Ugyanakkor az országhatárokon belüli migráció ésszerű ellensúlyozására, regionális fejlesztésekre használható. A szervezet egyébként azon túl, hogy hitelek forrásaként működhet, hazánk európai integrációját is erősítheti. További előnye – mint mondják -, hogy tagjainak osztalékot fizet, azaz befektetésnek sem utolsó. Ez utóbbira szükség is van, hiszen Magyarország nem csupán hitelfelvevő kíván e kapcsolatban lenni, hanem az alap tagja is. Erre az Országgyűlés immár áldását is adta, minek következtében az ország – huszonnyolcadikként a sorban – valószínűleg még az idén tagja lehet az intézménynek. Ennek fejében 2 millió ecu-t kel befizetni, amire viszont négyéves részletfizetési kedvezmény kérhető.
A fejlesztési intézményekhez való kapcsolódás újabb lehetséges körére feltehetőleg a jövő hónap elején derül fény. Az Európai Unió ugyanis ekkor teszi közzé azokat a módozatokat, amelyek a továbbiakban a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgálják majd. A gazdasági és pénzügyminiszterek úgynevezett Ecofin ülésén az unió feltehetőleg egy olyan – eddigi fejlesztési alapjaihoz hasonló formában működő – szerveződést mutat be, amely a társult tagok számára is minden további nélkül elérhető lesz.
