Minél gyakrabban kerülünk kapcsolatba munkavégzés közben, a szünetekben vagy a munkaidő végeztével növényekkel, annál gyorsabban és hatékonyabban tudjuk újratermelni saját munkaképességünket – ezt mutatják munkapszichológiai kutatások. Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub munkatársa a Figyelőnek elmondta: kutatási eredményei egyértelműen igazolták a zöldterület kedvező hatását a munkavégzésre. A dolgozók nyugalma pedig csökkenti a balesetveszélyt, növeli a termelékenységet – de a növényzet jelenléte még a fémek korrodálódását is mérsékli.
A civilizált környezetben elsősorban egyenes, függőleges és vízszintes vonalakkal kerülünk szembe, ami a vizsgálatok szerint feszültséget kelt bennünk. A növényzet girbegurba, bonyolult körvonalai és zöld színe viszont megnyugtató. Az életünket betöltő (gép)zaj szintén ártalmas. Az ember csak egy évszázada “hallja” ezeket a monoton és éles hangokat; ilyen, biológiai értelemben rendkívül rövid idő alatt viszont a fül még nem tudott alkalmazkodni. A zajos munkahelyek a hallásküszöb emelkedésével, gyomorfekéllyel és más idegi megbetegedéssel járnak.
Már harminc-negyven négyzetméternyi zöldterület képes elnyelni a felületét érő zajhatásokat és a port – állította lapunknak Radó Dezső. A levelek közötti levegőréteg ugyanis zajszűrő hatású. Amellett, hogy elnyeli és 8-10 decibellel a maximálisan elviselhető nappali 65, illetve az éjjeli 55 decibel alá tudja szorítani a zajszintet, susogó hangjával nyugtatóan hat a szervezetre. Hasonló eredménye van a madárdalnak vagy a vízcsobogásnak is – állította Radó Dezső. A párolgás révén a növény képes javítani a klimatikus viszonyokat is, hiszen lehűti a házfalakon felforrósodott levegőt, így a hideg-meleg levegő cirkulálni kezd. Egy lombköbmé-ter (4 négyzetméternyi növényfelület) 440 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot nyel el. Ugyanekkora felület 170 nap alatt 4,5 kilogramm port köt le, és 188 liter vizet juttat a környezetébe.
Ilyen és ehhez hasonló kutatások ma mégis csupán elhanyagolt részét képezik a környezetvédelemhez, környezetgazdálkodáshoz, területfejlesztéshez kötődő tudományos és gyakorlati vizsgálódásoknak, a gyakorlatról nem is beszélve – véli Horváth Csaba, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdálkodási főosztályának osztályvezetője. Pedig a zöldterület kialakítása, legyen szó bármilyen mennyiségű növényről, a beruházásnak csupán elenyésző részét képezi. A munkahelyek közelében kialakított zöldterületek költségeinek vizsgálata során érdemes kettéválasztani az intézmények, illetve az iparterületek beruházásait. A termelőüzemek esetében ugyanis nagyságrendekkel nehezebb feladatot jelent a növényzet betelepítése. Horváth Csaba véleménye szerint elsősorban a hazai zöldmezős beruházások járnak elöl jó példával. Megfigyelhető, hogy a legfontosabb szempont itt is a rend marad, hiszen a munkafolyamatoknak prioritást kell élvezniük. (A jogszabályok a közlekedési útvonalak mentén csupán az alacsony növésű növények telepítését engedélyezik, hiszen ezek túlburjánzásuk esetén éppen munkavédelmi szempontból válhatnak veszélyessé.) Ám a fákkal, cserjékkel teli, gyepesített terület alapvetően meghatározhatja egy munkahely jellegét. Egyelőre még ritka az a régi termelőüzem, ahol esetleg szennyezett a talaj, környezetszennyező a termelés, mégis sikerüljön a megfelelő rehabilitáció után létrehozni az eddiginél valamivel természetesebb környezetet. Pedig ezek a hatások bizonyítottan kiegyensúlyozottabbá teszik a civilizációs betegségektől meggyötört embert.
