A helyszín véglegesítését követően kormányhatározat született az új Nemzeti Erzsébet téri felépítéséről, amelyben rögzítették, hogy a színház és a kapcsolódó beruházások megvalósítására – 1996-os árszinten – 6 milliárd forint költségvetési forrás használható fel. Ezt csökkenti az autóbusz-pályaudvar áthelyezésének előkészítésére fordítható legfeljebb 350 millió forint, és növeli a közadakozásból származó, ma névértéken 1,65 milliárd forintra rúgó összeg. A pályázóknak tehát azzal kellett számolniuk, hogy a színházépület beruházására mai áron számítva legfeljebb 7 milliárd forint használható fel.
A pályázati kiírás 625 fős nézőtérrel és 200 férőhelyes stúdiószínpaddal kérte az új színházat. (Összehasonlításul: a Vígszínház nézőtere közel 2000, az Operaházé a felújítást követően 1300, a Katona József Színházé pedig 450 fő befogadására képes.) A felhasználható összeg 35-40 százalékát a színháztechnika, színpadtechnika berendezéseire kell fordítani, így a teljes építési és belsőépítészeti munkákra összesen legfeljebb 3,85-4,55 milliárd forint fordítható. Az épület építészeti kialakítására felhasználható összeget tovább csökkenti a metrókijáratok átépítésére, a metróhoz tartozó egyéb műtárgyak, közműlefúrások, szellőzők áthelyezésére vagy kikerülésére fordított összeg, valamint az építési zónában elhelyezkedő nagynyomású ivóvízvezeték és a nagyfeszültségű földkábel kiváltásának költsége.
A tervek szerint a díjnyertes, s a bírálóbizottság által 5 millió forinttal honorált pályamű az ezredfordulóig felépül. Az előkészületeket idén ősszel, az építést pedig jövő márciusban kezdik meg. A tervező – aki az 1989-ben kiírt helyszínkijelölő pályázaton az Engels térre készített munkájával a második díjat szerezte meg – úgy nyilatkozott: pályája során már számos pályázati díjat nyert, ám ezek közül az utóbbi tíz évben egyetlen épület sem valósult meg. Kérdés, hogy a költségek és a rendelkezésre álló összeg ismeretében, valamint a jövő évi választásokat követően ezúttal mi lesz a helyzet.
