Amíg a három évvel ezelőtti boom csupán néhány hétig örvendeztette meg a nagyérdeműt, a tavalyi hossz szele – bár változatos erősséggel – a mai napig kitartóan gondoskodik az árfolyamok felfelé araszolásáról. A tőzsdeindex szárnyalásából kalkulálva az év eleje óta átlagosan 45 százalékkal drágultak a BÉT-re bevezetett részvények, és az utóbbi hetek eseményei alapján már csupán karnyújtásnyira vagyunk a hatezer pontos álomhatártól.
A szűnni nem akaró áremelkedés magyarázataként előszeretettel emlegetik a kedvező részvénypiaci klímát, mondván: a világ összes tőzsdéjének hangulatát alapvetően meghatározó New York-i börze is két és fél éve szinte töretlen lendületben menetel felfelé. Ugyancsak jótékony hatással volt az első negyedévben a hazai árfolyamokra a dollár nemzetközi piacokon tapasztalható felértékelődése, mivel forintban a jegyzések még a külföldön dollárban meghatározott magyar részvényárak változatlansága esetén is – csupán a zöldhasú erősödése nyomán – felfelé kúsznak. A hazai árrobbanás valódi motorja azonban a magyar tőkepiac külföldi szemmel történő felértékelődésében keresendő. A pénzügyi kormányzat fáradozásait elismerve már az elmúlt évben is fokozott figyelem kísérte a magyar részvénypiacot, de a legnevesebb hitelminősítők csupán az elmúlt év végén sorolták át hazánkat a befektetési kategóriába. Ezzel utat nyitottak több pénzügyi alapnak is a magyar részvények felé, amelyek szigorú belső szabályzataik alapján nem vásárolhatnak a spekulatív osztályba sorolt nemzetgazdaságok kibocsátóinak értékpapírjaiból.
A negyedév végével azonban a hazai tőkepiac átértékelődése befejeződött – az elkövetkező időszakban már az egyes társaságok nyereségtermelő képessége fogja meghatározni a papírok árának alakulását. A gazdaságkutatók előrejelzései szerint az országnak jó esélye van arra, hogy az elmúlt évek viszontagságai után stabil növekedési pályára álljon. Miután a tőzsdei kibocsátók döntő többsége eleve a nemzetgazdaság prominens képviselőiből került ki, a növekedés tartóssága e társaságok eredményességében hatványozottan jelentkezhet.
A korábbi évek privatizációs hullámának elcsitulása ellenére az év eleje óta öt társaság vállalta a tőzsdei bevezetéssel járó nyilvános megmérettetést (Deviza Factory, Gardénia, Mezőgép, Quaestor, Rizikó Factory), és csupán egy fordított hátat a parkettnak (a Martfűi Sörgyár a Soproni Sörgyárral való fúziója nyomán került le a tőzsdei kibocsátók listájáról). Ennek ellenére több társaság vezetősége már jelezte, hogy a közeljövőben visszavonulnának a nyilvánosság elől (Hajdútej, Global), a Goldsunt pedig, felszámolása miatt, akarva-akaratlanul törlik a részvénylistáról.
