Ma már a legtöbb hitelintézet szolgáltatásainak palettáján megtalálható az úgynevezett electronic banking. Ennek a veleje, hogy a bank és az ügyfél közötti adatcserét elektronikus úton, végső soron a számítógépek összekapcsolásával oldják meg. Ez a “jó világ” alig fél évtizede vált általánossá a hazai banki gyakorlatban, korábban a hitelintézetek többsége kifejezetten ódzkodott attól, hogy a klasszikus – fiókokon keresztül nyújtott – szolgáltatások helyett elektronikus úton lépjen kapcsolatba partnereivel. A magyar piacra belépő multinacionális cégek többsége azonban kifejezetten igényelte, hogy a különféle banki műveleteket számítógépen is elvégezhesse. A bankárok persze hamar felismerték a lehetőségeket, és ma már inkább ők ösztönzik partnereiket ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére. Mindazonáltal a bankok többsége ma is csak a stratégiai partnereknek tekintett vállalati ügyfeleket kényezteti azzal, hogy ügyes-bajos dolgaikat saját irodájukból, on-line összeköttetés révén, számítógép monitorja előtt intézhetik. Ők azonban ma már a banki szolgáltatások jószerivel teljes skálájához hozzájutnak elektronikus úton: indíthatnak átutalást, leköthetik felesleges pénzeszközeiket devizában és forintban, lekérhetik az aktuális valuta- és devizaárfolyamokat, illetve intézhetik a bankkal folytatott levelezésüket.
Távolról sem ilyen rózsás a kép a magánügyfeleknek nyújtott elektronikus szolgáltatások területén. Ez a – szaknyelvben home bankingnek nevezett – eljárás lényegében csak abban különbözik az electronic bankingtól, hogy a számítógépes kapcsolat nem egy gazdálkodó szervezet, hanem a bank és egy magánszemély között jön létre. Jelenleg csupán egy hitelintézet – az Inter-Európa Bank – teszi lehetővé magánügyfeleinek is, hogy számítógép segítségével végezhessenek banki műveleteket, ám több banknál (CIB, Magyar Hitel Bank) előkészítés alatt áll hasonló rendszer. A gyér kínálatot a szakemberek alapvetően két okkal magyarázzák. Az egyik gazdasági jellegű: az electronic banking rendszerek által használt biztonsági szoftverek meglehetősen drágává teszik az on-line összeköttetés kiépítését, amit ma még csupán egy szűk kör képes megfizetni. A másik a lakosság “bankolási szokásaiban” keresendő – derül ki a Nemzetközi Bankárképző Központ tanulmányából. Eszerint a magánszemélyek – a gazdálkodó szervezetektől eltérően – leginkább arra adnak felhatalmazást bankjuknak, hogy számlájukról rendszeres időközönként fix vagy változó összegű kifizetéseket teljesítsenek. Egyelőre azonban még nem igazán terjedt el, hogy az ügyfelek teljeskörűen igénybe vegyék számlavezető bankjuk szolgáltatásait, például értékpapírt vásároljanak, bankkártyával fizessenek, ráadásul sűrűn igényelnek hitelt.
Mindazonáltal kialakulóban van Magyarországon is egy olyan vagyoni helyzetű társadalmi réteg, amely már kifejezetten él a bankok által nyújtott szolgáltatások teljes körével. Számukra a lakossági szolgáltatások területén is egyre nagyobb lehetőség nyílik az igények árnyaltabb kielégítésére. Ebbe a “testre szabott” banki termékek és az egyedi díjszabás mellett a bankok többsége az elektronikus kapcsolat létesítését is beleérti, aminek révén kiemelt ügyfeleik egyrészt megspórolhatják a sorbaállás fáradalmait a fiókokban, másrészt pedig olyan pluszszolgáltatásokhoz juthatnak, mint például – megfelelő fedezet esetén – az automatikus hitelnyújtás. A fejlettebb bankkultúrával rendelkező országokban ugyanakkor megfigyelhető olyan tendencia is, hogy a home banking révén a bankok esetenként az alaptevékenységüktől teljesen eltérő szolgáltatást is nyújtanak: például aktuális tőzsdei- és ingatlanpiaci információkat vagy éppen tanácsot adnak adózási és befektetési ügyekben, illetve biztosításokat értékesítenek. Sőt: az ügyfelek megtartásáért folytatott harcban némelyik bank még attól sem riad vissza, hogy így bonyolítsa ügyfelei levelezését, koncert- és színházjegyeket árusítson vagy külföldi utakat szervezzen.
Ettől azonban a hazai home banking még meglehetősen távol van. Mindazonáltal a szakemberek többsége egyetért abban, hogy ez a terület forradalmi változás előtt áll, és rövidesen már nemcsak a tehetősebb rétegek számára lesznek elérhetőek elektronikus úton a banki szolgáltatások. Ennek oka elsősorban a nyilvános számítógépes hálózatok, különösen az Internet hazánkban is tapasztalható viharos elterjedése. Így ugyanis megspórolhatóak az on-line összeköttetés már vázolt költségei, ugyanakkor minden olyan magánszemély, aki az Interneten elérhető, a bank potenciális ügyfelévé válhat.
Ezzel együtt az internetes banki szolgáltatásoknak éppen az a legnagyobb hátrányuk, ami az előnyük is: a nyilvános hálózat kínálta piac a bankok és a banki termékek számára globális konkurenciát jelent. Így tehát már nemcsak a hazai, hanem minden hasonló terméket kínáló hitelintézettel meg kell küzdeni az ügyfelek kegyeiért. Ráadásul az Internet alapú technikák megjelenése gyökeresen átalakítja a bankok közötti versenyt, és egy csapásra háttérbe szorulnak azok a hagyományos értékek (például a fiókhálózat kiterjedtsége), amelyek ma a bankok közötti vetélkedésben döntőek lehetnek. Sőt: egy fiókhálózat nélküli kisbank is bármelyik nagybanknál eredményesebb betétgyűjtést végezhet elektronikus úton, ha megfelelően vonzó termékeket kínál.
Ennek tükrében nyilván nem véletlen, hogy a hazai bankok egyelőre inkább fenntartásaikat hangoztatják az internetes banki szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezek egy része megalapozott, hiszen ma még a különféle titkosítási szabványok és adatvédelmi eljárások ellenére sem lehet a hálózati tranzakciók biztonságát száz százalékig garantálni. Másfelől viszont, ha a bankok nem akarják nehezen megszerzett ügyfeleiket elveszíteni, előbb-utóbb rákényszerülnek az Internet nyújtotta lehetőségek kihasználására. Az első magyar fecske már ezen a piacon is megjelent: az Inter-Európa Bank home banking szolgáltatása idehaza egyedüli példaként már nyilvános hálózaton, a CompuServe rendszer segítségével üzemel.
A home banking egyik speciális válfajának tartják az úgynevezett phone bankingot, ami lényegében a banki termékek telefonos értékesítését jelenti. A telefonbanki szolgáltatásokban egy árnyalattal jobb a hazai helyzet, mint a számítógépes fronton. Jelenleg négy hitelintézetnél (Citibank, Creditanstalt, Inter-Európa Bank, OTP Bank) van lehetőség arra, hogy a banki műveletek egy részét telefonon (tone üzemmódban) bonyolíthassák le az ügyfelek (lásd erről bővebben táblázatunkat).
A Citibanknál az első számla megnyitásán kívül lehetőség van a számlaegyenleg lekérdezésére, átutalási megbízások adására, betétlekötésre, betét fedezete melletti hiteligénylésre, illetve kártyaletiltásra és a lakcímváltozás bejelentésére. A szolgáltatás díja 1,5 millió forintos számlaegyenlegig havi 2 ezer forint, ezen összeg felett ingyenes. A banknál operátori szolgálat működik a nap 24 órájában, amely Magyarországról és közel 40 külföldi országból ingyenes telefonszámon érhető el.
A Creditanstaltnál némileg eltérő a szolgáltatások palettája: nincs lehetőség például hiteligénylésre, ellenben az ügyfelek akár mobiltelefonra is faxot kérhetnek aktuális számlaegyenlegükről, illetve hangposta-szolgáltatást vehetnek igénybe. A banknál – művelettől függően – automata és operátori rendszer egyaránt igénybe vehető, ugyanakkor a szolgáltatás alapdíja csak 300 forint havonta.
Az Inter-Európa Banknál 24 órás automata rendszer üzemel, és csak segítségkérésre lehet operátori szolgáltatást igénybe venni. A banknál telefonon keresztül elvégezhetők a különféle bankszámla-műveletek, és különféle értékpapír-műveletekre (például diszkont kincstárjegy jegyzésére) is lehetőség van. A szolgáltatás díja tranzakciótól függően 30-200 forint között változik. Az IEB-nél is lehet faxot kérni, igény esetén pedig mobiltelefonra is elküldik rövid üzenetben (SMS) az aktuális számlaegyenleget.
A “legsoványabb” szolgáltatást az OTP Bank nyújtja telefonon keresztül. A TeleBank szolgáltatást csak kártyával rendelkező ügyfelek vehetik igénybe, és ők is csupán a folyószámlával kapcsolatos aktuális információkhoz juthatnak hozzá, bankszámlaműveletek végzésére telefonon keresztül nincs lehetőségük. A hitelintézet egyébként szervezetének, szolgáltatásainak elektronizálásán fáradozik. Úgy tartják, az ügyfelek ilyen tömegének minőségi kiszolgálásához ez elengedhetetlen, hiába a több mint 400 fiókból álló hálózat. A közeljövőben épül ki például az úgynevezett call center, ahol immár operátor segítségével tájékozodhatnak az ügyfelek.
A private banking szolgáltatók körében az elektronizálás meglehetősen vitatott kérdés. A hagyományos bankházak szerint ugyanis a személyes kapcsolat az ügyfél és állandó ügyintézője között mindenek előtt való, úgy vélik, a valamennyi felet kielégítő üzletnek ez elengedhetetlen feltétele. A sztenderdizált termékcsomagok esetén már “megengedőbbnek” bizonyultak, mi több, saját gondolatmenetükből is kreáltak egérutat: a kapcsolattartásra végső soron bizonyos mértékig az elektronikus posta, az e-mail is megfelel – mondják.
