Belépés csak elegáns ruhában és tiszta cipőben! – Ez a felirat a londoni Cityben a kocsmák ajtaján díszeleg. Ilyen rostán ma már egyetlen közép- és kelet-európai, illetve közép-ázsiai ország sem hullik ki; sőt egyesek – így Cseh-, Lengyel- és Magyarország – éppen azzal a ténnyel szembesültek, hogy már az elitklubokba is bejutottak.
Az elmúlt év volt az első, amikor EBRD-részvétellel valamennyi olyan országban működött fejlesztési program, amelyben a bank eredetileg szerepet vállalt. Így Tadzsikisztán és az Európa Bankhoz tavaly nyáron csatlakozott Bosznia-Hercegovina is felkerült a hitelezettek listájára. Ezzel – legalábbis bizonyos értelemben – teljesült az az elvárás, amelyet a nyugati részvényesek immáron harmadik éve “nyomatékosítanak”: a banknak földrajzilag mindinkább ki kell terjesztenie tevékenységét. Mostantól pedig – e téma körül sűrűsödött egyébként a levegő az idei közgyűlésen is – el kell kezdeni egyensúlyt teremteni az átalakulásban jobban, illetve kevésbé előrehaladott országok számára jóváhagyott hitelek, tőkebefektetések között.
Valóban: az EBRD-finanszírozás első számú élvezője, Oroszország a számára jóváhagyott 2,5 milliárd ecu-vel meglehetősen távol áll a hitelek skáláján a már említett Tadzsikisztántól, amelynek neve mellett mindössze 7 millió ecu szerepel (lásd grafikonunkat a következő oldalon). Ugyanakkor korántsem Oroszország az úgymond kifogásolt pártfogolt – további támogatása mellett a közgyűlésen sorra hitet tettek a részvényes országokat képviselő kormányzók. A másik kedvenc ezúttal Ukrajna volt; kettejük – igaz, egyelőre nem kifejezetten fizetőképes – piaca minden babért learatott.
A bankvezetés immáron ki is merte mondani: ezután a Balkánra és Közép-Ázsiára helyezik át a hangsúlyt. Az úgynevezett érettségi politika egy évvel ezelőtti felvetése óta változott a megközelítés, a bank keletre vonulásának nyugat-európai és még inkább tengerentúli óhaja viszont cseppet sem gyengült. A bank igazgatósága elfogadott ugyan egy bizonyos érettségi politikát, ám ebben szó sincs a tavaly erősen szorgalmazott formuláról, mely szerint egyes mutatók döntenének az illető államok átalakulásának befejezéséről. Persze az, hogy e komplex folyamatot ilyen módon mérni lehetne, már egy éve is kétséges volt. Ehelyett most inkább az egyes iparágakat, illetve a konkrét programokat kívánja a bank az érettség szemszögéből mérlegelni. Ennek mikéntjéről pusztán általános megfogalmazás született; ez – mint Bod Péter Ákos, az EBRD regionális igazgatója a Figyelőnek elmondta – kellő rugalmasságot enged az igazgatóságnak, hogy a három, amúgy igen szigorúan vett alapelv szabta korlátokon belül egy adott üzletet mérlegeljen. (Az említett alapelvek: a bankszerű működés; az illető projekt járuljon hozzá az átalakuláshoz; illetve olyan legyen, amit a kockázata miatt a magánszféra nem finanszírozna.)
Hiába a keletre kacsingatás, Jacques de Larosiére bankelnök igyekezett leszögezni: nincs olyan ország a régióban, amely jelenleg érettnek minősülne. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy az elmúlt évben a FÁK-országoknak jóváhagyott összeg a másfélszeresére nőtt.
Eközben viszont a magyarországi harmadára apadt. – Jóllehet, hosszabb távon valóban csökkenés várható a magyar projektek finanszírozásában, az elmúlt évi alacsonyabb érték két program elmaradásával, illetve az EBRD nélküli megvalósításával magyarázható – hangsúlyozta Karády György, az EBRD Magyarországot képviselő igazgatója. Szerinte 2-3 év átlagát érdemes nézni, ez pedig a következő években is 200 millió ecu-t (1 ecu körülbelül 1,14 dollár) jelent majd. Legközelebbi kihívásként itt van például az Európai Unióhoz való csatlakozás: a felkészülést valamilyen forrásból finanszírozni kell – ebben pedig kézenfekvő lehet az EBRD bevonása. Erre ugyanakkor alkalmasabb források is mutatkoznak. Így például az Európa Bankban tulajdonosként szereplő Európai Beruházási Bank (EIB), amely ráadásul már csak “koránál” fogva is olcsóbban kínál hiteleket. A még javában a tartalékképzésen ügyködő EBRD (1996-ban a 97,4 millió ecu működési nyereségből 92,4 milliót erre fordított) egyfelől magasabb felárakat rak forrásköltségeire, másfelől – ahogy Ron Freeman, a bank júniusban távozó alelnöke fogalmazott – aprólékosabb pályázati feltételeket szab. Mindazonáltal közös finanszírozásra is sor kerülhet. Ilyennel kecsegtetett például Yves-Thibault de Silguy, az Európa Bizottság pénzügyekért felelős tagja, amikor bejelentette: a két intézmény közös hitelkeretet kíván a helyi bankok rendelkezésére bocsátani kis- és középvállalkozások fejlesztésére.
Mindezt Brian Unwin, az EIB elnöke is megerősítette; szerinte a bank már eddig is több milliárd ecu-t költött a térségre, a következő három évben pedig további 3,5 milliárd szerepel a terveiben.
Mindenesetre a további programokhoz az EBRD-nek is lesz pénze – vált egyértelművé a közgyűlés kezdetére. A tagállamok az utolsó pillanatig “izgalomban tartották” a bankot, hogy április 15-i határidőig megérkezik-e a kellő mennyiségű hozzájárulás. A Szófiában egyhangúlag elhatározott alaptőke-emelést (10-ről 20 milliárd ecu-re) ugyanis a tagországok több mint felének jóvá kellett hagynia, mégpedig úgy, hogy az új részvények kétharmadát lejegyezzék. Végül minden a tervek szerint alakult, így a tőkeemelés az első befizetésekkel a menetrend szerint jövőre megindulhat. Erre annál is inkább szükség van, mert az eddig jóváhagyott hitelek és tőkebefektetések összege 10,4 milliárd ecu, azaz máris meghaladja az eredeti alaptőkét.
Az újabb 10 milliárdból pedig Magyarország is részesül majd – már csak azért is, hogy az egyre keletibb kockázatokat vállaló banknak kisebb rizikójú beruházásai is legyenek. (Az 1996 végéig jóváhagyott hitelek mindössze 1-1,5 százalékánál maradt el a törlesztéssel a hitel felvevője, igaz, a kölcsönök kétharmadánál a türelmi idő még nem járt le.) Az idei magyarországi programok a már jóváhagyott K&H-kötvény után elsősorban az infrastruktúra fejlesztését érintik. Az őszre várható a MÁV rekonstrukciós programjának jóváhagyása. Ebben az EIB-vel közös projektben az EBRD mintegy 100 millió dollárnyi teher- és személyvagon-vásárlást, illetve -felújítást, valamint egy jegykiadó rendszer kiépítését finanszírozza. Az energetikai szektorban viszont addig nem várhatók újabb programok (noha két erőmű átépítésének előkészítésén már most dolgoznak), amíg a hosszú távú kapacitáslekötési szerződések meg nem születnek. A következőekben néhány cég privatizációjában is részt vesz a bank, elsőként a Rába kerül sorra. A lehetséges EBRD-részvétel további területe a jól működő középvállalatok növekedésének elősegítése, tőkebefektetés és a tőzsdére való bevezetés révén.
