A privatizációt követően, amelynek eredményeként külföldi szakmai befektetők szereztek többségi tulajdont az öt regionális gázszolgáltató társaságban, hosszas huzavona után tavaly decemberben az önkormányzatok között is kiosztották az alaptőke negyven százalékát kitevő részvénycsomagokat. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok többsége pedig érthetően kapva kapott a gyorsan felbukkant befektetők vételi ajánlatán.
Ddgáz
Idén januárban írta ki a pályázatot a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. az önkormányzatok megbízásából, a Ddgáz alaptőkéjének 38,3 százalékát kitevő részvénycsomagra. A pályázatra két ajánlat érkezett: a szakmai többségi tulajdonos Ruhrgasé 105 százalékon és egy – valószínűleg a Ruhrgas strómanjaként pályázó – szakmailag nem ismert társaságé a névérték 75 százalékán. (Egyes információk szerint ez utólag 100,1 százalékra emelte az ajánlatát.) Az utóbbira feltehetőleg azért volt szükség, hogy a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. ne érvénytelenítse a pályázatot versenytársak hiányában, és így a Ruhrgas biztosan győzhessen. Így aztán nem meglepetés, hogy a pályázatot a Ruhrgas nyerte a névérték 105 százalékán. A pályázat végére az önkormányzati részvénycsomag 38,98 százalékra növekedett, ami azt jelenti, hogy mindössze 3 kisközség nem adta el papírjait a szakmai tulajdonosnak. Mivel a dolgozóktól a Ruhrgas már korábban visszavásárolta részvényeik többségét, így – egy 40 milliós csomagot leszámítva (ez jelenti ez idő tájt a tőzsdén kívüli piac likviditását) – az ÁPV Rt. mellett egyedüli tulajdonosa lett a Ddgáznak.
Dégáz
Március 17-én és 20-án írták alá Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye önkormányzatai a Dégáz-részvényeikről szóló adásvételi szerződéseket egy francia-magyar konzorciummal. A megállapodástól csak Szeged város önkormányzata (4,84 százalék) és három kistelepülés (0,16 százalék) maradt távol. A Gas de France-ból és a Cashline Broker Értékpapír Rt.-ből álló konzorcium névértéken jutott a részvényekhez. A Cashline Broker egy angolszász intézményi befektetőt képvisel, aki a közeljövőben sem a tőzsdén, sem a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon nem tervezi a részvények továbbértékesítését. Így a Ddgáz-részvényekhez hasonlóan valószínűleg a Dégáz részvényei sem fognak bekerülni a Budapesti Értéktőzsdére, hiszen mindkét társaság papírjaiból csak az ÁPV Rt. kezében maradt hozzávetőleg 6-7 százaléknyi – ez pedig értelmetlenné tenné a tőzsdei bevezetést.
Kögáz
Nem ilyen látványosan, de a Kögáz önkormányzati részvényeinek egy része is egy pénzügyi befektető tulajdonába került, a Hypo Securities Hungaria közvetítésével. A brókercég megbízója – az önkormányzatokkal kötött külön-külön megállapodások keretében – szintén névértéken jutott a részvényekhez. A megbízás teljesítését követően a Veszprém, Somogy és Zala megyei önkormányzatok tulajdonában lévő 40 százaléknyi részvénycsomag jelentős hányada továbbra is a testületek birtokában maradt. A legnagyobb tulajdonos városok (például Veszprém, Kaposvár, Tapolca) viszont már értékesítették tulajdonrészüket.
Égáz
Nem ennyire egyértelműek a frontok az Égáz-részvényekért vívott csatában, ahol a társaságon kívül 4-5 brókercég is rendszeresen fel-felkeresi ajánlatával az önkormányzatokat. Amit jelenleg biztosan lehet tudni: az önkormányzatok részvényeinek többsége – mintegy háromnegyede – már új tulajdonosokhoz került, és a megszerzésükért vívott küzdelem igen magas részvényárakat hozott. Február közepéig úgy tűnt, a vevőknek sikerül a részvényárakat 125 százalékban maximálni, de azóta erőteljes áremelkedés figyelhető meg, amelynek során az Égáz-részvények ára 170 (!) százalékig emelkedett, majd egy kisebb visszaesés után a 145-160 százalékos tartományba került. A piac érdekessége, hogy a kisebb – 1-2 milliós – tételek lényegesen olcsóbbak a 10-20 milliós csomagoknál.
Tigáz
A Tigáz-részvények piaca tűnik leginkább tőzsdeközelinek, hiszen itt – eddig – sem a többségi tulajdonos, sem egyéb szakmai befektető nem tűnt föl vásárlóként. Mivel a Tigáz a legnagyobb regionális gázszolgáltató társaság, az önkormányzatokhoz került 40 százaléknyi részesedés felvásárlása is messze a legmagasabb költséget jelentené. Az önkormányzatok 6,8 milliárdnyi Tigáz-részvényéből jelentős hányadot szerzett meg az OTP Bank Rt. azzal a céllal, hogy pézügyi befektetőknek továbbértékesítse, és ezt követően tőzsdére is bevezetesse a részvényeket. A többségi tulajdonos Italgas eddigi nyilatkozataiban ugyan nem zárkózott el a tőzsdei bevezetéstől, viszont ezt csak egy későbbi időpontban tartja elképzelhetőnek. A többségi tulajdonos együttműködése nélkül viszont nem lehet bevezetni a papírokat semelyik börzére sem. A Tigáz – eddig egyedül a gázszolgáltatók közül – beszámolt tavalyi (1 milliárd forintnyi) eredményéről. A társaság tulajdonosi struktúrája is szervezett piacot kíván, mert az OTP Bank Rt.-n kívül már vannak más pénzügyi befektetők is a tulajdonosok között (egyes híresztelések szerint a magyar spekulánsok és befektetők mellett angol és amerikai alapok is beszálltak).
