Kamattámogatási konstrukciót indít útjára a Pénzügyminisztérium (PM), és kibővített formában folytatja pályázatát az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) is. A pénzügyi tárca költségvetéséből félmilliárd forintot szán a 250 főnél kisebb létszámú vállalkozások által felvett hitelek támogatására. Teszi ezt úgy, hogy a futamidő első öt évében a mindenkori jegybanki alapkamat (jelenleg 22,5 százalék) egynegyedének megfelelő részt átvállalja az – alapkamatból és a folyósító bankok által felszámított legfeljebb 3 százalékos marzsból összetevődő – hitelkamatból. A program keretében várhatóan mintegy 10 milliárd forintnyi hitel kihelyezésére nyílik lehetőség. (A konstrukcióról lásd táblázatunkat!)
A tavalyi feldolgozóipari és az úgynevezett német hitelhez kötődő kamattámogatás után az idén új, egy ugyancsak a termelőberuházások útját egyengető programot hirdet az IKIM a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), a Hitelgarancia Rt.-vel és a hitelt folyósító várhatóan 26 bankkal közösen. A minisztérium a gazdaságfejlesztési célelőirányzat (gfc) terhére öt éven keresztül kamattámogatást nyújt, mégpedig az első évben az érvényes jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelőt, aztán évenként öt-öt százalékponttal kevesebbet, mígnem az utolsó támogatott esztendőben 20 százaléknyit. A kiemelt járműipari és elektronikai ipari beszállítói programra pályázók, valamint a legsúlyosabb helyzetben lévő megyék vállalkozói, ha a Megyei Fejlesztési Tanács is úgy akarja, 10 százalékkal nagyobb támogatásban részesülnek.
Jóllehet a kiírás 500 főben szabja meg a jelentkező vállalkozások foglalkoztatottjainak maximális számát, az IKIM-ben a tavalyi program tapasztalatai alapján úgy számítanak, ez nem akadálya, hogy a valóban kis méretű társaságok is támogatáshoz jussanak. A múlt tavasszal indult kamattámogatási programban 47 vállalkozás, a jelentkezők több mint 90 százalékának a pályázatát fogadták el, ezek kétharmada pedig 50 főnél kisebb létszámmal működött. A program révén egyébként a társaságok öt év alatt 10 milliárd forintnyi árbevétel- és 41 százalékos létszámnövekedést kívánnak elérni, ami 766 új munkahely létrejöttét jelenti. A támogatott hitelek segítségével mintegy 4 milliárd forintnyi beruházás valósul meg – derül ki az IKIM felméréséből -, amihez 1996 és az ezredforduló között a gfc-ből összesen 507 millió forintot utalnak át kamattámogatásként. Már amennyiben a jegybanki alapkamat nem csökken; ha igen, akkor értelemszerűen kevesebbet.
Hasonlóképpen az IKIM és az MFB lesz a két fő partner abban a kamattámogatási programban, melynek keretében a turisztikai termékfejlesztés során megvalósuló beruházásokhoz igénybe vett banki hitelekhez lehet támogatásért pályázni. A támogatást 4-5 éves időtartamra, a jegybanki alapkamathoz kötve képzelik el, mértéke a tervezet szerint a türelmi idő alatt a legmagasabb (legfeljebb 60 százalék), utána csökken.
Újdonság várható a közeljövőben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) háza tájáról is, ami egyrészt vadonatúj hitel megjelenését, másrészt a korábbi konstrukciók átalakítását jelenti. Még javában kidolgozás alatt áll az a támogatás-kölcsön együttes, melynek folyósítására az öt éve működő Energiaracionalizálási hitelprogram sikerén felbuzdulva (ez idő alatt a törlesztések eredményeként a német szénsegély 60 százalékából képzett alap mára mintegy megkétszereződött, a jelenlegi hitelállomány 2,5 milliárd forint) pályázott az Alapítvány. A meghirdetett, tetőszigetelési munkálatokat szolgáló 300 millió forintos keretet – amelyet a Központi Környezetvédelmi Alapból bocsátanak rendelkezésre – el is nyerte, és most egy hármas konstrukció kidolgozásán ténykedik. A program egyik alappillére a tervek szerint egy lakásonként legfeljebb 60 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás, a másik egy kedvezményes kölcsön, a harmadik pedig e kettő kombinációja. A konstrukció várhatóan májusra ölt végleges formát.
Formaigazítást szorgalmaz az MVA az ugyancsak sikeres Mikro-hitel programon, valamint a kevésbé népszerű Reorganizációs Start hitelen is. A legdrasztikusabb változtatás mégis a hosszú ideje dédelgetett tőkehitel-programot éri – ez az Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében be sem indul. Ebben egyébként az MVA-t úgynevezett konverziós jog illette volna meg, azaz a kölcsön folyósítása utáni harmadik évben a hitelfelvevő vállalkozótól törlesztést vagy megfelelő tulajdonrészt is kérhetett volna.
E program félmilliárd forintos kerete az elképzelések szerint a fele-fele arányban a magyar kormány és az Európai Unió PHARE-programja által finanszírozott Mikro-hitelek forrásai mellé társulna. A tőke- és kamattörlesztésekből befolyó összeget egyébként minden évben új forrással egészítik ki, erre idén egymilliárd forintot adott a két fél. Módosulna egyúttal a konstrukció is, igaz, csupán annyiban, hogy a hitel jelenleg egymillió forintos felső korlátját a háromszorosára tornásznák fel. Mint mondják, az induláskor e kölcsönméret megfelelőnek tűnt, ma azonban már Mikrónak is kicsi.
Határozottabban átszabják az MVA kezelte Reorganizációs Start-hitelt és ezzel párhuzamosan a Deutsche Ausgleichsbank 100 millió márkájával, valamint a Magyar Nemzeti Bank ugyanekkora refinanszírozási forrásával öt éve útjára indult Start-hitelt is. Ez utóbbi igencsak sikeres volt; évente immáron a befolyó hiteltörlesztésekből helyeznek ki újra 1,3-1,6 milliárd forintot. A Reorg-Start-hitel német szénsegélyből táplálkozó forrását viszont az érdeklődők eddig alig csapolták meg: a lehetséges 1,3 milliárd forintból a vállalkozások csupán 174 millióra tartottak igényt. Ebben közrejátszott az is, hogy a program működésének amúgy sem hosszú ideje, összesen két és fél éve alatt a hitelfolyósítást a szerződési feltételek módosításai alkalmával minduntalan felfüggesztették. Így van ez éppen most is.
A módosulástól az illetékesek tehát azt várják, hogy az úgymond befulladt Reorg-Start-hitel vonzóbbá válik a vállalkozások számára, egyúttal pedig a Start-hitel kondíciói is kedvezőbbek lesznek. Ennek érdekében megszűnik az a kitétel, mely szerint csak a három évnél nem régebben alakult társaságok folyamodhatnak effajta kölcsönért. Az egyúttal Start-2-re átkeresztelődő Reorg-Start-hitel programra a vállalkozások már saját nevükben is szerződhetnek. (Eddig a hitelszerződésben mindig természetes személynek, azaz a vállalkozás egyik tagjának kellett szerepelnie. A hitellel megvásárolt vagyont tehát még apportálnia is kellett a társaságnak, a kölcsön kamatát pedig nem tudta költségként elszámolni.) Az adózási és elszámolási könnyebbségek mellett az is kedvezőbbé varázsolja a konstrukciót, hogy a hitel felhasználása is szabadabbá válik: csőd- és felszámolási eljárás alatt álló társaságok vagyonának megvásárlása mellett immáron egyéb beruházásra, vállalati tulajdon vásárlására is lehet fordítani.
A módosításokhoz azonban az IKIM és a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium már megkötött megállapodásán túl a Deutsche Ausgleichsbank és az MNB szerződése is szükséges. Ráadásul még abban a kérdésben is dűlőre kell jutni, hogy a hitelt folyósító kereskedelmi bankok mekkora marzsot tehetnek a jegybanki alapkamat 75 százalékára. Jelenleg ez 1, illetve 2 százalék, attól függően, hogy az MVA által kezelt Start Alap garantálta-e a kölcsönöket, avagy azok „pőrék” voltak. Az IKIM tárgyalásai során „legalább 2, legfeljebb 3 százalékos” megállapodásra jutott a német féllel, ez azonban valamelyest túllépi az MNB monetáris bizottságának ajánlását, amely az antiinflációs politika kamatcsökkentési kívánalmait követve 2-2,5-százalékot javasolt. A marzs-határok emelésével egyébként az IKIM arra számít, hogy újabb kereskedelmi bankok csatlakoznak a folyósító hitelintézetekhez.
