Magyarországon eddig összesen 330 ezer állampolgár vált pénztártaggá – derül ki az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete legfrissebb, szeptemberi adataiból. Ez a létszám év végére könnyen félmillióra duzzadhat, az utolsó negyedévben ugyanis rendre többen döntenek a belépésükről, mint máskor.
Az év többi szakában általában havi 20 ezer fővel gyarapodik a pénztárak létszáma, ez az utóbbi időben 6-7 százalékos növekedést jelentett. Az “év végi hajrához” az idén ráadásul a közszolgálati dolgozók javára kiírt pályázat is hozzájárul, második fordulója ugyanis éppen ebben az időszakban jár le. E kezdeményezés, mint ismeretes, pénztárszervezéshez nyújt költségvetési támogatást, a kiírt két ütemben összesen másfél milliárd forint értékben.
A közszolgálati dolgozók a szeptemberben lejárt első ütemben 260 millió forintot igényeltek a lehetséges 500 millióból. Összesen 570 intézmény rugaszkodott neki a pályázatnak, együttesen mintegy 42 ezer taggal. A második fordulóban az előzetes adatok szerint feleennyi intézmény jelentkezett, ám kétszer annyi támogatásért, ami egyébként még mindig csak a fele az egymilliárdos keretnek. A fel nem használt támogatási pénzek, amelyek eredetileg a majdan létrejövő garanciaalap bázisát teremtették volna meg, visszaszállnak a központi költségvetésre, ahonnan az alap jövő évi megszületéséhez néhány száz millió forintos kezdőlöketet továbbra is ígérnek.
Az összesen mintegy 300 pénztár létszáma ezenközben tovább gyarapszik, csakúgy, mint a vagyonuk. Szeptember végén összesen 15 milliárd forintos vagyonnal rendelkeztek, december végére ez 20 milliárdra bővülhet – vélik a felügyeleten. Jellemző adat, hogy az összes pénztártag 90 százaléka, körülbelül 300 ezer fő, a pénztárak kevesebb mint egyharmadába tömörült. A legtöbben, több mint százezren, ágazati, szakmai pénztárakat választottak, a legtöbb tagot számláló pénztárban pedig valamivel 25 ezer fő fölött jár a létszám.
A pénztáraknak jellemzően 5 millió forint feletti vagyonuk van, a leggazdagabbé – nem azonos a legnagyobb létszámúval – 2 milliárd forintnyi. A nyári statisztikák szerint vagy félszáz pénztár vagyona nem érte el az ötmillió, pontosan ötvené pedig az egymillió forintot sem.
A pénztárak bevételei ugyancsak emelkednek: a második negyedévben átlagosan egymilliárd forintra rúgtak, a harmadikban már elérték az 1,2 milliárdot. A pénztári bevételekhez döntő hányadban a munkáltatók járulnak hozzá, átlagosan azok 46 százalékát fizetve. A felügyelet harmadik negyedévi adataiból az is kiderül, hogy a munkaadók a pénzintézeti alapítású pénztárakban “képviseltetik magukat” a legnagyobb hányadban: a tagdíj 53 százalékát fizetik ide. Mindezekkel szemben a munkavállalói tagdíj-hozzájárulás az összes bevétel 17 százalékát teszi ki.
Az utóbbi időszak változást hozott a pénztári befektetéseket illetően is. Portfóliójuk 1995. elején kétharmadrészt rövid lejáratú, alacsony kockázatű befektetésekből állt. Manapság ekkora hányadot a hosszabb lejaratú papírok tesznek ki.
