Az utóbbi időben a két műanyagipari holding lassacskán kikerült a tőzsdét szemlélők látóköréből, pedig a BÉT mamutjaival összehasonlítva a két vállalkozás növekedési tartalékai továbbra is kimeríthetetlennek tűnnek.
Az elmúlt időszak látványos áremelkedése elsősorban a Budapesti Értéktőzsde nemzetközi piacokon történt felértékelődésével függött össze. A következő hónapokban viszont ismételten az egyes társaságok teljesítménye kerül előtérbe, amikor a befektetési alapok illetékesei döntenek portfóliójuk átalakításáról, azaz megint csak a nyereség növekedési üteme válik fő szemponttá. Ebben a tekintetben pedig a Graboplast és a Pannonplast az idén várhatóan kiugróan jó évet zár.
A két műanyagipari cég közötti korábbi hasonlóságok mára eltörpülni látszanak. Számottevő eltérés mutatkozik például a két vállalatcsoport értékesítési stratégiájában. Amíg a győri cég értékesítésének árbevétele hozzávetőleg egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg belföld, Kelet-Európa és Nyugat-Európa között, addig a Pannonplast tavalyi bevételének csupán 28 százaléka származott exportból. Igaz, ez a hányad évről évre egyre növekszik; különösen a kelet-európai országokban történő értékesítés van felfutóban. Emellett jelentékeny különbség mutatkozik a két cég termékstruktúrájának bővítésében is. Az elmúlt időszak akvizícióival a Graboplast nyitott a textilipar felé (Sotex), és a Keszta-Dunawallban szerzett 88 százalékos érdekeltség is a műanyagipar arányának csökkenéséhez vezetett a holdingnál. A Pannonplast viszont, az építőiparban már megszokott pozícióit megőrizve, a csomagolóiparban erősítette jelenlétét.
Az év közepén mindkét társaság hozzávetőleg egymillió részvényt bocsátott ki. A kedvező nemzetközi megítélésnek köszönhetően a kibocsátások számottevő túljegyzéssel zárultak, és a papírok másodlagos piacán folytatódó áremelkedés 30-40 százaléknyi árfolyamnyereséghez juttatta az akkor részvényt vásárlókat.
Egyes elemzők előszeretettel helyeznek a kelleténél is nagyobb hangsúlyt a PVC világpiaci árának alakulására, amikor a Pannonplast eredményességét vizsgálják. Az alapvető kérdés ebben az esetben az, hogy a PVC árának emelkedését a vállalkozás milyen mértékben képes továbbhárítani a vevőire, illetve mennyire képes az annak csökkenéséből fakadó előnyöket kihasználni. Az idei évre jellemző alacsonyabb PVC-árak miatt 96-ban az értékesítés csekély mértékben emelkedő árbevételével szemben közel 80 százalékkal (hozzávetőleg 1,45 milliárd forintra) nő a vállalkozás nettó nyeresége. A Graboplast pedig az idén várhatóan több mint megkétszerezi adózott nyereségét.
A győriek idei évre várható nyereségével és ez idő tájt jellemző 4500 forintos tőzsdei árfolyamával számolt 13 körüli P/E közel megegyezik a Pannonplastéval. A tőzsdei bevezetése óta eltelt közel két és fél év alatt a Pannonplastot jellemzően csak alacsonyabb P/E mutató melletti árfolyamokon kínálták vételre az elemzők. Az év eleje óta tartó árrobbanás során aztán megszűntek azok a félelmek, amelyeket a Pannonplast belföldi piacra utaltsága táplált, s így e cég árfolyama a Graboplasténál gyorsabban és azt meghaladó mértékben emelkedett. A Graboplast részvényeinek ára október közepén 4800 forintról 4500 forint alá esett. Az áresést egyes megfigyelők összefüggésbe hozzák az EBRD kiszállásával a cég tulajdonosainak köréből, mondván: többen is csatlakoztak a londoni bankhoz. (Az EBRD döntése mögött a hazai bankprivatizációban való részvétel húzódik meg: ehhez kell átcsoportosítania a forrásait.) A cég telephelyén talált veszélyes hulladékok körüli bizonytalanság viszont a korábbi félelmekkel ellentétben eddig komolyabban nem éreztette hatását a tőzsdei kereskedelemben.
