A múlt héten közzétett brit költségvetés-tervezetet a londoni Cityben előbb óvatosnak minősítették, majd felerősödtek az olyan hangok, hogy a pénzügyminiszter túlságosan optimista, elbagatellizálja az inflációveszélyt, miközben a költségvetés bevételeire vonatkozó reményei sem teljesen megalapozottak.
A konzervatív brit kormány 1,6 milliárd fonttal, vagyis csaknem 3 százalékkal emeli az állami egészségügyi szolgálat (NHS) költségvetését, s arra is kötelezettséget vállal, hogy a kórházi ellátásra fordított összegeket az inflációt 3 százalékkal meghaladó mértékben növeli. Bővülnek a belügyi tárcának juttatott központi források is: a 450 millió fontos emelésből egyebek mellett kétezerrel kívánják növelni a rendőrség mintegy 150 ezer főt számláló országos állományát, és az összegből a büntetés-végrehajtási intézmények korszerűsítésére is jut. A kormány mindemellett 1 százalékkal csökkenti a bérből és fizetésből élők legtöbbjére vonatkozó, úgynevezett alapadó mértékét, amely eddig 24 százalék volt, növeli viszont több jövedéki termék illetékét.
A beterjesztés szerint a lakossági fogyasztás a következő költségvetési időszakban várhatóan 4 százalékkal emelkedik; a gazdaság 3,5 százalékkal, a beruházások pedig nem kevesebb mint 10 százalékkal bővülnek.
A City elemzői nem osztják minden tekintetben a pénzügyminiszter nézeteit. A James Capel, a Goldman Sachs és a UBS szakértői egybehanzóan úgy nyilatkoztak, hogy nem meggyőzőek azok az eszközök, amelyekkel a kormány el akarja érni a költségvetési deficit 19 milliárd fontra való leszorítását. A közgazdászok előrejelzése szerint a gazdaság növekedése is intenzívebb lesz a hivatalosan vártnál: az utóbbiak 4,5 százalékos előrelépést jósolnak, ami jelentős fogyasztásbővüléssel és egyúttal növekvő inflációval párosulhat. A City egyre erősebben tart egy újabb kamatszigorítástól. A jegybankelnök, Eddie George, valamint a pénzügyminiszter szokásos havi, december 11-én esedékes megbeszélésén sok minden eldőlhet. Kenneth Clarke a napokban megerősítette: minden eszközt be kíván vetni annak érdekében, hogy jövőre az inflációt 2,5 százalék alá szorítsa, az utóbbi időben izmosodó font árfolyam-alakulásába azonban nem szándékozik beavatkozni. Úgy vélte, hogy Nagy-Britannia már jövőre képes lesz eleget tenni a majdani közös EU-valuta követelményeinek.
Lapzártánkkor még meg nem erősített értesülések szerint Major miniszterelnök erről másként vélekedik. A hét végén állítólag közölte, hogy még a tavaszi választások előtt kész nyilvánosan bejelenteni: gyakorlatilag “nincs esély” arra, hogy Nagy-Britannia ebben az évezredben az EMU tagja legyen.
