A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) köztestületi feladatok nélkül, az érdekképviseletre és a milliárdos bevételből történő beruházásokra koncentrál.
Túladóztatják a budapesti vállalkozásokat – így summázhatók a BKIK küldöttközgyűlésén elhangzottak. Vadász György elnökhelyettes szerint a fővárosi vállalkozások helyzete romlott 1996-ban, és a jövő évi adómódosításokban is főként negatívumokat fedezett fel a kamarai tisztségviselő. Ezért aztán nem meglepő, hogy a BKIK nem hajlandó az APEH számára megbecsülni az egyes jövedelemcsoportokban az elfogadható jövedelem összegét. A közteherpofonokat a kamara máshol kompenzálja: dinamikus fejlesztésekre készül. Ez érthető is, hiszen – bár csak a tagdíjak 56 százaléka folyt be a kasszába – a kamara 1,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Ennek ellenére Tóth Imre elnök az általa irányított szervezet állapotáról most még csak annyit mond: “köszönöm, megvan”. Szerinte 3-5 év és 3-5 milliárd forint kell ahhoz, hogy a kamarai infrastruktúra kiépüljön. Két központot már létrehozott a szervezet, az egyik a külföldi kapcsolatok ápolására hivatott, míg a másik a tagságot szolgálja ki. Emellett 16 millióból egy EU információs centrumot akarnak kialakítani, és egy közlekedési centrum is kiépül. Tóth Imre szerint a közeljövőben a kamara várhatóan székházat vásárol, mivel a kormány nem oldotta meg a köztestületek elhelyezési gondjait. A BKIK továbbra sem tett le a Hungexpo privatizációjában való részvételről, ami egy tőkeemeléses, 34 százalékos tulajdonszerzést jelentene.
Tóth Imre szerint a köztestületi feladatoknak csak a kisebbik részét sikerült átvenni (ilyen például az okmányhitelesítés), aminek okát egyértelműen a kormány magatartásában látja, mondván: az elszabotálja a feladatok átadását. A kamara magának szeretné az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását és a cégregisztrációs munkákat.
