Az 1995. évi személyi jövedelemadó-bevallások alapján az APEH elkészítette a legnagyobb jövedelemmel rendelkező 100 magánszemély toplistáját. Az első helyezett 186,4 millió forint összevont jövedelmet vallott be, míg a sort egy 22,4 milliós “klubtag” zárja. Ha viszont a forrásadós jövedelmeket tekintjük, egy 679 millió forintot bevalló magánszemély vezeti a listát, s a sorban a századik is közel 25 millióra tett szert.
Egyéni vállalkozásból 158 millió forint, társas vállalkozásból pedig 49,5 millió forint volt tavaly a csúcsjövedelem Magyarországon. A százasok klubjába az első esetben 9 millió, az utóbbi módon pedig már 1,8 millió forinttal is be lehetett kerülni – derült ki az szja-bevallások teljes feldolgozása után.
Egyre nagyobb arányt képviselnek az összjövedelmeken belül a külföldről származó pénzek: 1995-ben ilyen jogcímen a legmagasabb bevallott jövedelem 177 millió forint volt. Ehhez képest mezőgazdasági kistermelésből és borravalóból egyaránt 2,2 millió forint volt a plafon.
Az adóhatóság kintlévősége nem növekszik, sőt szeptemberben már csökkent is – tudtuk meg Pitti Zoltántól, az APEH elnökétől. Az idei kilencedik hónap végén a kintlévőségek 273 milliárd forintra rúgtak, ebből 210 milliárddal felszámolás alatt lévő cégek tartoznak. A harmadik negyedév végéig több mint 33 milliárd forintot hajtott be az adóhatóság végrehajtással foglalkozó szervezete.
Keményen folytatódtak az ellenőrzések is. Szeptember végéig a revizorok az adózók terhére 54 milliárd forintos, javukra pedig 5 milliárdos adókülönbözetet tártak fel – jelentette be Monostori Lajosné, az APEH ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettese. Mindebből a nettó befizetendő adóhiány 26,6 milliárd forint volt, amelynek jelentős részét – több mint felét – az áfa tette ki. Kiutalás előtt végzett ellenőrzésekkel 22 milliárd forint kifizetését akadályozták meg. Ennek az összegnek a kétharmada, míg az utólagos ellenőrzések során feltárt 28 milliárd forint adóhiánynak a fele származott az általános forgalmi adóból. Ebből a legtöbbet a jogi személyiségű gazdálkodó szervezeteknél – azokon belül is a legkisebb költségvetési kapcsolatokkal rendelkezőknél – tárták fel.
Az operatív ellenőrzések során 19 ezer esetben vizsgálta az APEH a nyugtaadási kötelezettség teljesítését – az esetek közel kétharmadában sem nyugtát, sem számlát nem kaptak az ellenőrök. A többszörös visszaesőkkel szemben az idén az adóhatóság 69 alkalommal élt az üzletbezárás lehetőségével. Ezt az igen durva eszközt akkor alkalmazzák, ha az adóalany két éven belül legalább négyszer elmulasztotta nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségének teljesítését.
Az APEH ebben az évben 432 esetben büntetőfeljelentést is tett, az érintett esetekben több mint 7 milliárd forint értékben követtek el bűncselekményt. A leggyakrabban csalás, illetve adócsalás miatt kezdeményezte az APEH a feljelentést.
