Az év közepén bejelentett tervek szerint halad a Europay úgynevezett chip-programja (Figyelő, 1996/24. szám). Amint azt a cég waterlooi központjában Francis van den Bosch kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, nincs tehát akadálya annak, hogy a fejlettebb tagbankok ügyfelei akár már 1997 közepén használják e legújabb készpénzkímélő fizetési módot. Az új kártyákon, amelyeket a mai mágneses csíkok helyett a telefonkártyákról jól is mert körömnyi számítógépes chippel látnak el, előre bejegyzett összegek tárolhatók majd. A megfelelő érték közvetlenül levonható a kártyáról, valahányszor a tulajdonos vásárol a kártyával. A kereskedelmi igazgató szerint ez az elsősorban 25 ecu alatti ügyletek lebonyolítására alkalmas “elektronikus pénztárca” nemcsak gyors fizetést, hanem úgynevezett dinamikus adathitelesítése révén – a hálózaton kívül a mostaninál is nagyobb biztonságot jelent tulajdonosának.
A magyarországi ügyfelek azonban egy ideig még ne nagyon igényeljék ezt a lehetőséget; legalábbis ezt tanácsolja Craig Brownc, a Europay közép- és kelet-európai részlegének vezetője. Bár az átállás a jövő év közepétől kizárólag a hazai tagbankok (OTP Bank, Budapest Bank, Inter-Európa Bank) döntésének függvénye, azzal a nemzetközi kártyahálózat központjában is tisztában vannak, hogy egyelőre a hagyományos eszközök infrastruktúrája sem tökéletes.
Részben ennek is tulajdonítható, hogy a bankok és az elfogadóhelyek közötti szerződéses kapcsolatok ma még nehezebben épülnek ki. A kezdetleges piaci állapotokra jó példa: míg a Shell benzinkutaknál a fejlettebb országokban szinte magától értetődően lehet a Europay-családhoz tartozó Eurocard/ MasterCard kártyával fizetni, addig nálunk bár az olajcég (az Agippal együtt) Magyarországon a leghosszabb múltra tekint vissza ez még nem lehetséges. E hiányosságon azonban a központ nem segíthet, a tagbankoknak és a világcégnek kell dűlőre jutniuk egymással.
Am – mint Craig Browne megjegyezte – Magyarországon a bankok még egymással is igen nehezen találják meg a közös nevezőt. Nem csoda, ha a Europay ma leginkább a bankok közötti korlátok ledöntését nevezi meg egyik legfontosabb magyarországi céljaként. Így a társaság központjában már azt a megállapodást is nagyra becsülik, amely még az elmúlt év végén született a három tagbank között kártyáik kölcsönös elfogadásáról. Emellett eddig már 9 pénzintézettel alakítottak ki klíringrendszert.
A fentiektől függetlenül, a közép- és kelet-európai régióban az úgynevezett debit (betéti, azaz csak a folyószámla-egyenlegéig felhasználható) és a hitelkártyák számát tekintve is Magyarország vezet (lásd grafikonunkat).
