Az idén sem kerüljük el az adószámháborút. A tét a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsának mértéke. Lehet még 42, 44, 46 esetleg 48 százalék is. Az 1997-es szja-törvénytervezet parlamenti benyújtásakor még semmi sem dőlt el, az adótábla-variációk száma közelít a végtelenhez. Közös jellemzőjük, hogy az adóterhelés szinte valamennyi jövedelemkategóriában csökken.
Új pénzügyminiszter ide, adóügyekért felelős miniszteri biztosok oda, a személyi jövedelemadó-táblák körül az idén is a tavalyihoz hasonló cirkusz kezd kialakulni. Naponta újabb és újabb adótábla-variációk készülnek, hol a PM, hol a munkavállalók, hol a szocialista képviselők rukkolnak elő különböző variációkkal és a hozzájuk fűzött magyarázatokkal. Ismétlődik a tavalyi történet.
1995-ben csak október közepén-végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a következő évi adótáblát, amelyről pillanatokon belül kiderült: bonyolultra sikeredett, és szakmailag hibás. Gyorsan kijavították a hibát, a szakapparátus számos újabb adótábla-variációt készített – és egy százegyediket fogadott el az Érdekegyeztető Tanács. A szakszervezetek, karöltve a kormánnyal, maximális szociális érzékenységről tanúbizonyságot téve, egy olyan adótáblát támogattak, amelyben a legmagasabb adókulcsot 48 százalékra emelték, a néhány százezer forintos jövedelműek adóterhelését pedig csökkentették. Kisebbfajta koalíciós botrány is kialakult a felső kulcs erőteljes növelése miatt: a szocialisták mereven ragaszkodtak a kormány és az ÉT által elfogadott adótáblához, a szabaddemokraták viszont határozottan elutasították. Számos koalíciós egyeztetés ellenére sem szavazta meg az Országgyűlésben az SZDSZ-frakció a bonyolult adójóváírást és a magasnak tartott 48 százalékos adókulcsot tartalmazó szja-táblát.
A forgatókönyv, az adótáblák körül kialakult vihar az idén egyelőre hasonlít a tavalyihoz, bár a hangsúlyok most máshol vannak. A koalíciós frakciókat a Pénzügyminisztérium ebben az évben olyannyira bevonta az adótörvények előkészítésébe, mint korábban még soha. Az adóügyekben illetékes két miniszteri biztos számtalanszor egyeztetett a koalíciós pártok prominens képviselőivel.
Így dolgozta ki a PM szakapparátusa a kormány elé kerülő szja-törvénytervezetet, 44 százalékos felső adókulccsal. A kabinet, eleget téve tavalyi ígéretének – miszerint a 48 százalékos adókulcs csak az idén lesz hatályban -, úgy döntött: nem is 44, hanem egyenesen 42 százalékra kell mérsékelni a felső kulcsot.
A koalíciós pártokkal történt számos egyeztetés, s a kormány döntése után derült égből villámcsapásként érte a Pénzügyminisztérium szakapparátusát az MSZP-frakció néhány tagjának bejelentése: készítik a maguk szja-tábláját. De nemcsak a pénzügyi tárca és a kormány képedt el. Gaál Gyula, a szabaddemokraták gazdasági szakértője szerint a Pénzügyminisztérium szakapparátusával még sohasem sikerült olyan kiváló együttműködést kialakítaniuk, mint az idén, ezért is csodálkozik az MSZP-s képviselők javaslatán. Gaál szerint az ötlet indokolatlanul nagy figyelmet kapott, mivel nincs jelentős különbség a kormány által elfogadott és az MSZP-sek által javasolt adótáblák szerinti adóterhelés között. A szabaddemokrata politikus éppen ezért úgy véli: inkább propagandahatása miatt hangsúlyozza néhány szocialista képviselő az egymillió forint alatti jövedelműek adóterhelésének mérséklését. Gaál Gyula szerint nem az a lényeg, hogy mekkora a felső adókulcs, hanem hogy az milyen jövedelemhatártól érvényes. “Lehetne a felső kulcs akár 60 százalék is, ha csak az évi 50 millió forint fölötti jövedelemmel rendelkezőkre vonatkozna” – mondja. Egyébként pedig szerinte a szocialista képviselők állításával ellentétben a magas jövedelműek jövedelempozíciója nem javul jobban, mint az alacsonyabb jövedelműeké, mivel a magas keresetűek esetén az egyéb terhek növekszenek: a tb-járulék plafonja a jelenlegi 75 ezer forintról 99 ezerre. “Természetesen elemezni kell a különböző adótáblák társadalmi hatásait, tisztázni kell az MSZP-vel a kialakult helyzetet, és nem hiszem, hogy ne tudnánk megegyezni” – hangsúlyozta Gaál, aki szerint mindenképpen a kormány által elfogadott adótáblát kell irányadónak tekinteni.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Burány Sándor nevével fémjelzett alternatív szja-táblát egyébként múlt heti ülésén az MSZP-frakció elnöksége egyhangúlag támogatta, bár a gazdasági szakemberek egy része hiányzott az ülésről. Szekeres Imre frakcióvezető ezt a változatot azért tartja kedvezőbbnek a kormányénál, mert itt az átlagos jövedelmű családfenntartók adóterhei csökkennének a leginkább. Így a családok több mint fele jobban járna, mint ha a kormány adótábláját fogadnák el. Mindez Szekeres Imre szerint többletkeresletet jelentene a piacon, és ez kedvezően hatna a gazdaságra. Ez azonban egyes szocialista képviselők szemében inkább aggodalomra ad okot, mert úgy vélik: nem kellene eltávolodni a korábban meghatározott gazdaságpolitikától, a jövőben is inkább a megtakarításokra és a beruházásokra kell a hangsúlyt helyezni. A fogyasztásösztönző gazdaságpolitika 1994-ben egyszer már majdnem csődbe vitte az országot, s ezt semmiképpen nem szabad megismételni – mondják.
Keller László, a szocialisták gazdasági szakértője is azon a véleményen van, hogy a lakossági fogyasztás mesterséges növelése olyan külső és belső eladósodáshoz vezethet, ami nem tenne jót az éppen csak megindult kedvező gazdasági folyamatoknak. 1994-ben csak a személyi jövedelemadóban 50-60 milliárd forint bevételről mondott le az előző kormány a lakosság javára, és a költségvetési deficit hatalmas összege mellett a külső egyensúlyhiány is soha nem látott méreteket öltött.
Vámosi Nagy Szabolcs, az adórendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos éppen ezért hangsúlyozza, hogy már nem szakmai, hanem politikai, gazdaságpolitikai döntésre van szükség. Szakmailag ugyanis mindkét adótábla védhető, már csak azért is, mert a költségvetés bevétele mindkét esetben 521 milliárd forint, s egyéb korábban meghatározott szakmai feltételeknek is megfelel mindkét tábla. A kormány adótáblája ugyanakkor szerinte a felhalmozásnak, az MSZP-es képviselőké pedig a fogyasztásnak kedvez.
Keller László egyébként azon a véleményen van, hogy a frakció valahol a kétféle változat között dönt majd, hiszen szerinte a kormány adótábláját nehéz lesz a közvéleménynek megmagyarázni. Ennek ellenére Soós Győző, az MSZP költségvetési és gazdasági munkacsoportjának a vezetője is a kormány adótábláját tartja megfelelőnek.
Szűk két hónappal a személyi jövedelemadó-törvény kihirdetésének határideje, november 15-e előtt tehát még semmi nem dőlt el. Az biztosnak tűnik, hogy az átlagos adóterhelés a költségvetés bevételi igénye miatt másfél százaléknál jobban nem csökken, így az szja-bevétel 521 milliárd forint lehet 1997-ben. A kormány által kidolgozott adótáblát támogatja a szocialista képviselők egy csoportja, a kisebbik koalíciós párt, s az ÉT munkaadói oldala is. A szocialista képviselők azonban másképp dönthetnek, legalábbis, ha kialakítják végső álláspontjukat. A hétfői frakcióülésen ugyanis arra jutottak, hogy nem döntenek az adótábláról. A frakció egyébként korántsem egységes, a hétfői ülésen többen élesen bírálták a Burány-féle változatot. Szocialista képviselők is elismerik: kemény, érzelmektől sem mentes vitára lehet számítani adótábla ügyben. Szakmai vita helyett már megint a politika lesz a meghatározó…
