A reklámbevételekben és nézőkben nem dúskáló magyar kereskedelmi tévécsatornák csúcstechnikával igyekeznek új piacokat szerezni. A TV3, az A3 és az HBO mozicsatorna hamarosan műholdon keresztül, digitális úton továbbítja műsorát a kábeltévé-társaságoknak. Ettől mindhárman elérhetőségük számottevő javulását várják, ami viszont nem okvetlenül jár együtt a nagyobb nézettséggel.
A magyar magántelevíziós társaságok szinte egy időben határozták el magukat a digitális műholdas technikával történő műsortovábbításra. A már működő kereskedelmi adások számára ez a – még Európában is csak most terjedő – műszaki megoldás kínálja az előremenekülés egyetlen útját. Ha ugyanis meg akarnak kapaszkodni a piacon, akkor az eddiginél több nézőt kell igazolniuk a reklámozóknak, ráadásul úgy, hogy közben nem feszítik szét a törvényes kereteket.
Elsőként a TV3-at üzemeltető Budapesti Kommunikációs Rt. (BK Rt.) jelentette be: megállapodott az Antenna Hungáriával (AH), és szeptember közepétől műholdról, digitális technikával juttatja el adását ötven vidéki kábeltelevíziós társasághoz. Az év végéig további száz kábelhálózat kapcsolódik be a rendszerbe, így a TV3 reményei szerint a műsor az ország negyven százalékán válik elérhetővé, piaci részesedésük pedig egy éven belül 10 százalékra ugrik. Erre az ugrásra szükségük is van, hiszen a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet adatai szerint a 14 évnél idősebb magyar népességnek eddig mindössze 19 százaléka tudta nézni a TV3 adását, és csak 3 százalék mondta azt, hogy naponta legalább egyszer nézte is. (Lásd grafikonunkat!) Az eddig csak a fővárosban, az AM-mikro rendszeren sugárzó TV3 számára tehát lényegében nem volt más lehetőség: valahogyan növelnie kell a lefedettségét (országos vételi lehetőségét), mert csakis ettől remélheti, hogy nézettsége is emelkedésnek indul. Such György, a TV3 marketing-igazgatója szerint azzal, hogy közel kétszer annyian tudják majd nézni a műsort, mint eddig, hamarosan a nézettséget is sikerül megduplázni, és a csatorna a nevéhez méltóan tényleg a harmadik legnézettebb hazai tévé lesz a TV1 és TV2 mögött.
A két közszolgálati adót követő dobogós helyre azonban a TV3 nem egyedül pályázik. Az amerikai tulajdonban lévő Hungarian Broadcasting Corporation által, szintén a fővárosi AM-mikro hálózaton üzemeltetett A3 nem sokkal a versenytársak bejelentését követően rukkolt elő saját digitális verziójával. Kováts Imre, a cég alelnöke közölte: már megkötötték a szerződést a holland NetHold céggel, és hamarosan beindítják a digitális műholdas adást.
A két magántévé szinte egy időben bejelentett digitalizálása mögött szakértők szerint egyszerű ok húzódik meg: kényszerhelyzetben vannak. A hirdetők csak azokra a tévéadókra vevők, ahol tömegeket tudnak elérni. Különösen olyan helyzetben, amikor a vásárlóerő visszaesése miatt kétszer is meggondolják, hogy hol költik el a pénzüket. Habár mind a TV3, mind pedig az A3 eddig is az úgynevezett garantált nézőszám módszerével adta el a reklámidejét, azaz a hirdető a nézettségi mutatók alapján fizetett, a reklámbevételek éppen a garantáltan nem túl magas nézettség miatt csak lassan növekedtek. A hirdetők büdzséjéből ugyanis legjobb esetben is az eddigi néhány százalékos nézettségnek megfelelő arányban részesültek ezek az adók, ami kevés volt a boldogulásukhoz.
Az mindkét csatornáról köztudott volt, hogy folyamatosan veszteségesek. A TV3 tőkeemelése és az A3 amerikai tulajdonosainak a New York-i tőzsdén való megjelenése mind-mind azt mutatta, hogy kell a pénz. A veszteségeket azonban senki sem állja a végtelenségig. Feuer András, a BK Rt. vezérigazgatója a digitális adás beharangozásakor ugyan cáfolta azokat a híreket, hogy a munkatársak már hónapok óta nem kapták meg a bérüket, de azt is elmondta: a fejlesztés költségeit nem saját forrásból, hanem a tulajdonosok zsebéből kénytelenek kifizetni. Hangsúlyozta azonban, hogy a részvényeseknek remélhetőleg utoljára kell a zsebükbe nyúlniuk.
A tulajdonosoknak egyébként nem is igen van más választásuk. A digitális technika az előremenekülés útja a csatorna számára, hiszen alkalmazásával viszonylag olcsón több embert tudnak elérni. Ezzel a világ sok országában még csak a bevezetés előtt álló műszaki megoldással ugyanis egyetlen analóg csatornán és annak költségein 4-8 digitális tévéprogram osztozhat. Az új technika kulcsszava a komprimálás, ami azt jelenti, hogy a tévéállomástól érkező analóg jelet a számítástechnikában már jól ismert eljárással digitalizálják és tömörítik, majd felküldik a műholdra. A szatellitek ezeket a jeleket juttatják vissza a földi vevőberendezésekre, a parabolaantennákra, s az ezekhez kapcsolt beltéri egység a digitális jelet visszaalakítja analóggá.
Ez a módszer sokkal olcsóbb, mint a hagyományos továbbítás, bár a szolgáltatás ára mindenhol hétpecsétes titok. Őri András, az Antenna Hungária szóvivője is csak annyit mondott: a rendszer kiépítése 6-700 millió forintba került. Egy analóg csatorna bérlete a legolcsóbb műholdakon 4 millió dollár; elvileg ez az összeg oszlik meg a résztvevő tévécsatornák között négy- vagy nyolcfelé – attól függően, hogy hányan veszik igénybe. Szakértők szerint lehet, hogy a TV3 még a negyedárnál, egymillió dollárnál is kevesebbet fizet évente, hiszen az AH által bérelt izraeli Amos műhold a legolcsóbb a piacon. Ráadásul a magyar műsorszóró számára az izraeli műhold nem csupán egy a sok közül (lásd külön anyagunkat!), és ennek hatása lehet az árra is.
A TV3 ezenfelül vélhetően azt az előnyt is ki tudta használni, hogy ő az első fecske, tehát bevezetőárat alkudhatott ki magának. Az AH-nak még legalább 3 digitális férőhelye üres, és ha az üzleten nem szeretne veszíteni, a többit is értékesítenie kell. Őri András megerősítette, hogy a kihasználatlanság a műsorszóró üzleti kockázata, ezért számos társasággal folynak a tárgyalások, de konkrét neveket nem említett.
Ennek hiányában pedig egyelőre nem tudni, hogy az AH melyik hazai tévétársaságokkal szeretné nyereségessé tenni a vállalkozását. Értesüléseink szerint két lehetséges jelölt is a hazai műsorszóró nélkül fog áttérni a digitális műholdas továbbításra. Kováts Imre, az A3 vezetője kijelentette: azért állapodtak meg a holland NetHolddal, mert az AH ajánlatánál kedvezőbb árat tudtak elérni. Nem jöhet számításba az amerikai Time Warner cég érdekeltségébe tartozó Kábelkom Kft. sem, amely az HBO mozicsatornát és a Spektrum TV-t működteti Magyarországon. Vörös Gábor, a cég kereskedelmi és marketing-igazgatója szerint előreláthatólag a jövő év elején kezdik meg a műholdas adást, és ehhez saját, valószínűleg budapesti fellövőállomást bérelnek majd, továbbá egy teljes, tehát 8 digitális műsor továbbítására alkalmas analóg csatornát előreláthatólag az Amos vagy a Kopernikusz műholdon. A Time Warnernek megéri saját berendezést létesíteni, hiszen csak kelet-európai műsoraival ki tudja használni annak kapacitását.
A digitalizálás költségeit az összes érdekelt titkosan kezeli, az azonban tény, hogy a TV3 teljes körű szolgáltatást kap a pénzéért. Az általa kijelölt kábelhálózatnál az AH végrehajtja a szükséges telepítéseket, működteti a rendszert, és elhelyezi a vevőberendezést is. A kábelcég tehát nem fizet sem a műsorért, sem pedig a vevőberendezésért. Ez utóbbi azért lényeges, mert a kábelesek már nemigen hajlandók befektetni a sokszor bizonytalan kimenetelű tévéállomások műszaki infrastruktúrájába. Legutóbb a Top TV vetette meg velük a vevőberendezéseket, amelyeknek az állomás tönkremenetele után már nem tudták hasznát venni. Kováts Imre tájékoztatása szerint az A3 saját műholdas csatornájának vevőberendezéseit előnyös feltételekkel tudják majd bérbe venni a kábelhálózatok, és előzetes tárgyalásaik alapján ez nem okoz számukra gondot.
A digitális technika bevezetése és a kisebb magán-televíziók országos elérhetősége egyelőre sem a médiahatóságot, sem pedig a földi sugárzású frekvenciák pályázatára váró befektetőket nem izgatja. Igaz, az ORTT-nek egy szava sem lehet, hiszen ez a technika olcsóságán kívül azzal az előnnyel is jár, hogy nem ütközik a médiatörvény előírásaiba. A műholdas adásra a jogszabály csak bejelentési kötelezettséget ír elő, ráadásul a TV3 jelei kódoltak, tehát egyéni parabolaantennával nem fogható az adás. A dekódereket csak a tévétársasággal megállapodó kábelcégekhez szereli fel az AH. Őri András a törvényesség további biztosítékaként azt is sietett leszögezni, hogy a műsorszóró a kódolás miatt ebben az esetben nem is műsort szór, csak távközlési szolgáltatást nyújt a TV3-nak. “Így ez az egész nem egyéb, mint egy nagyon gyors motoros futár, amelyik képes egy időben eljuttatni a műsort az ország több pontjára” – vont hasonlóságot a szóvivő a vicós TV4 által még a frekvenciamoratórium megkerülésének hőskorában kitalált és a Szív TV által vidéken még ma is alkalmazott videókazettás műsorterjesztés és a digitális technika között.
Lovas György, az ORTT szóvivője azt mindenesetre elismerte, hogy a versenytársak piaci részesedésének esetleges növekedése hatással lehet a leendő földi sugárzású kereskedelmi adókra kialkudható koncessziós díjra. Pilissy Józsefet, a pályázat egyik lehetséges résztvevőjeként számon tartott francia TF1 magyarországi képviselőjét nem zavarja a váratlan konkurencia. Szerinte ezek az adók még a 40 százalékos országos foghatósággal sem lesznek képesek néhány százalék fölé vinni piaci részesedésüket. “Az elkövetkező évtizedben nemcsak Magyarországon, de még Franciaországban is az ország egész területén látható, földi sugárzású adók tudják elérni a nagyobb népességet, márpedig a hirdetők számára ez a fontos” – vélekedett Pilissy József, aki hozzátette: még az országos adásnál is arra kell számítani, hogy a vállalkozás az első 5 évben csak viszi a pénzt.
Azt már mindenesetre a következő néhány hónap is megmutatja, hogy az előremenekülni kénytelen magántévékben lesz-e elegendő, főleg pénzügyi szusz, és tudják-e majd tartani a digitális adás pluszköltségei diktálta iramot. Ez az égből pottyant technikai megoldás ugyanis csak akkor olcsóbb, ha tényleg jelentősen megnő a nézettség, és a hirdetői piacon sikerül kihasználni ennek a lehetőségeit. Ha azonban a reklámbevételek nem emelkednek gyorsabban, mint a költségek, akkor könnyen kiürülhet a tulajdonosok zsebe.
