Ökológiai válság. Bármilyen hangsúlyos is ebben a szókapcsolatban a válság szó, nem sokan kapják fel hallatán a fejüket. Hiába van alapvető hatása az életünkre, nincs jelen a mindennapjainkban. Így aztán nem foglalkozunk vele.
Kevesen vannak, vagy legalábbis kevéssé hallatják a hangjukat azok, akik hajlandóak szembenézni a természeti egyensúly felborulásából adódó problémákkal.
Valóban arról van szó, hogy a környezetszennyezésből, a természeti erőforrások belátható szűkösségéből adódó veszélynek annyira kevesen tulajdonítanak jelentőséget, hogy erejük elenyésző? – kérdeztük Trombitás Gábort, az öt éve működő Ökoszolgálat Alapítvány képviselőjét.
– A kérdés ennél bonyolultabb. Nem igaz az, hogy kevesek ügye a környezetvédelem, az azonban helyes meglátás, hogy baj van a hatékonysággal. A környezetvédelemmel két, egymással sajnos szembenálló csoport foglalkozik: egyrészt a hivatalos környezetvédők, tehát azok, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, illetve az erre szakosodott társadalmi szervezetek. Ezek száma egyáltalán nem kevés.
A környezetvédelem jellegénél fogva hosszú távú stratégiát igényel. A politikai intézkedésekre viszont az jellemző hazánkban, hogy a döntéshozók rövid távú érdekeket követnek. A különböző non-profit szervezetek, főleg alapítványok és egyesületek ezért a szakma hivatalos képviselőivel eleve nehezen találnak hangot. A környezetvédelmi tárcának ráadásul periférikus helye van a kormányon belül, így alkupoziciói rosszak, azok érvényesítéséhez túl sok direkt politikai szempontot kell figyelembe vennie.
A hivatalos fórumok, a saját érdekeik érvényesítésén túl hogyan viszonyulnak a civilszervezetekhez?
– A környezetvédőknek gyakran túl nagy erőfeszítésbe kerül annak elérése, hogy a törvény adta lehetőségeikkel élhessenek. Nevetséges és sajnos gyakori, hogy a társadalmi szervezetek képviselőinek a környezetvédelmi törvény szövegét lobogtatva kell önkormányzati jegyzőkkel tárgyalniuk ahhoz, hogy “ügyféli jogállásukat érvényesíthessék”. Ez annyit jelent, hogy bírósági eljárásoknál ezek az intézmények érdekképviseleti szervként léphetnek fel, részt vehetnek a tárgyalásokon, betekinthetnek az iratokba.
Milyen esetekben tudnak fellépni a környezetvédők, mekkora a mozgásterük ?
– A környezetvédelemre szakosodott szervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy megváltoztassák az emberek gondolkodását. Mindenkinek be kellene látni, hogy csupán egy hatalmas rendszer részei vagyunk.
A tájékoztatáson, nevelésen kívül a civil szervezetek főleg lakossági megkeresések nyomán cselekszenek. Általában olyan ügyekben kérnek tőlük segítséget, amelyekben az önkormányzatok az ő megkérdezésük nélkül döntenek. A helyi önkormányzatok szeretik elmulasztani a tájékoztatási kötelezettségüket. A legtöbb beruházásnál környezeti hatásvizsgálatot is kell végezni, az esetek jelentős százalékában azonban ez is elmarad. Ilyenkor abban próbálunk meg jogi és egyéb tanácsot adni, hogy a lakosság milyen lépéseket tegyen a tervezett intézkedések ellen. Mi igyekszünk háttérben maradni, nem pedig a lakosság helyett megoldani a gondjaikat. Erre egyébként kapacitásunk sincs.
