Miközben szakértők elemzik az energiaipar költségeit, tovább folytatódik az energiatermelők magánkézbe adása. Az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése szerint a bakonyi, a pécsi és a vértesi erőmű privatizációs pályázatát várhatóan július végén jelentetik meg.
Az ÁPV Rt. igazgatósági ülésén már nagyjából meghatározták az erőművek eladásának feltételeit is. Ennek megfelelően például egy befektető legfeljebb két cégben szerezhet tulajdont. Abban az esetben, ha valamely társaság konzorcium tagjaként jelenik meg, mindhárom most eladásra kínált erőműben részesedéshez juthat. (Az alakuló konzorciumokban az ÁPV Rt. kikötése alapján legalább két szakmai befektetőnek kell lennie.) A fejlesztésre váró erőművek és a hozzájuk tartozó bányák sorsának rendezéséhez szakmai és pénzügyi befektetőkre egyaránt szükség lehet. Az ajkai központú Bakonyi Erőmű Rt. 50 százalékos, 8,1 milliárd forint névértékű részvénycsomagját kínálják megvételre. A két széntüzelésű erőművet működtető társaság létesítményei együttesen 374 MW villamos- és 669 MW hő-energia előállítására képesek. (Ehhez a társasághoz tartozik az ajkai és a balinkai bánya is.) A Bakonyi Erőműhöz hasonlóan az ÉDÁSZ körzetébe tartozik az oroszlányi központú Vértesi Erőmű Rt. is. Ennek a cégnek az 57 százalékos részvénycsomagját kínálja megvételre az ÁPV Rt., a névérték 12,9 milliárd forint. A társaság Dorogon, Bánhidán és Oroszlányban széntüzelésű, Tatabányán szén- és olajtüzelésű üzemet működtet. A környéken lévő bányák Tatabánya környékén találhatók. Az erőművek kapacitása akkora, hogy teljesítményük villamos energiából elérheti a 382 MW-ot, hőenergiából a 472 MW-ot.
A harmadik létesítmény-együttes, a Pécsi Erőmű Rt. 61 százalékos többségi résztulajdonát ajánlják majd fel az érdeklődőknek. Az erőmű egy széntüzelésű üzemet működtet Pécsett és egy olajtüzelésűt Komlón. Mindkettő a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató elosztási rendszeréhez tartozik. Az energia forrását a mecseki szénbánya adja. A két erőmű teljesítőképességére jellemző, hogy villamos energiából évi 226, hőenergiából 526 MW-nyit képes előállítani. Ezen erőművi részvénytársaságról elmondható, hogy tulajdonukból a Magyar Villamos Művek kisebbségi – legfeljebb 40 százalékos vagy az alatti – hányadot birtokol.
Napirenden van a tiszai és a budapesti erőművek eladása is, ezekben az MVM részesedése 50 százalékos. Minden bizonnyal lapunk megjelenésének idején hozzák nyilvánosságra a Tiszai Erőmű Rt. eladását. A lapzártáig ismerhető információk szerint az amerikai AES Summit Generation Ltd. nevű cég a társaság részvényeinek 81 százalékáért 110 millió dollárt ajánlott fel. Az amerikaiak ezen felül felkínáltak még egy “bizonyos összeget”, ami vélhetően a 110 milliós vételár egyharmadát teszi ki – ennek felhasználását azonban az AES tulajdonosai különböző, egyelőre nem ismert feltételekhez kötötték. A tenderben előírtnál egyébként az amerikaiak kétszer nagyobb, mintegy 300 MW teljesítményű új erőműblokk építését vállalták és fejleszteni kívánják a térség bányászatát is.
Június végén kellett volna zárulnia a Budapesti Erőmű Rt. privatizációjának is, ám a végeredményről még semmilyen információt nem lehet tudni.
