Mindenekelőtt a pénzügyi termékeknek köszönhetően számolhat be sikeres évzárásról a Budapesti Árutőzsde vezetősége a társaság jövő heti éves közgyűlésén. Bár az “igazi” áruk közül a hús szekciója még mindig pang, s csupán a gabonapiac mutatja az élénkülés jeleit, a cél nem változott: néhány éven belül a közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó árutőzsdéjévé válni, elsősorban a régóta dédelgetett közép-európai olajkontraktus bevezetésére vonatkozó tervek megvalósításával.
A május 22-én évi rendes közgyűlését tartó Budapesti Árutőzsde (BÁT) hivatalosan csupán 1994 őszén, az Árutőzsdéről szóló 1994. évi 39. törvény megjelenését követően alakult meg. Elődjének, az Árutőzsde Kft.-nek köszönhetően azonban akkorra már ötéves tapasztalat állt mögötte. Nemzetközi kapcsolatai átnyúltak az Atlanti-óceánon, partnerei közé tartozott a világ két legnagyobb árutőzsdéje, a CBOT és a CME. Olyannyira, hogy e két chicagói óriás vezetői néhány évvel ezelőtt éppen Budapesten szerveztek “történelmi jelentőségű” találkozót.
A budapesti kistestvér termékei között a hús- és a gabonafélék mellett hamarosan megjelentek a legfontosabb devizák. Alkalmasint ez utóbbiak sikerét jelzi, hogy az 1993-ban elindított pénzügyi szekció a következő évben már a BÁT legnagyobb forgalmú piacának bizonyult, jelenlegi adásvételi adatai pedig messze meghaladják az újabban szintén az élénkülés jeleit mutató gabonaszekcióét, a még mindig csak vegetáló hússzekcióról nem is beszélve.
A nemzetközi árutőzsdék világát ismerők számára ez persze nem jelent különösebb meglepetést, hiszen a határidős árupiacokon forgalmazott tíz legkeresettebb cikk sorában a hagyományos áruk közül ma egyedül az olaj szerepel. A többi kilenc viszont kivétel nélkül pénzügyi termék: kamat- vagy devizakontraktus.
Az utóbbiak, a devizatermékek az igazi sztárjai a magyar árutőzsdének is. E piac 1993 tavaszán indult, a márkával és a dollárral, majd a sorozatos – és akkor még kiszámíthatatlan – forint-leértékelésekkel kapcsolatos spekulációk miatt viszonylag gyorsan megerősödött. A következő bevezetett deviza a jen volt, tavaly ősszel pedig az ecu következett. Idén februárban jött a líra és a font, május közepén pedig, ha minden jól megy, már a svájci frank is gazdát cserélhet.
Az új bevezetések szinte kivétel nélkül sikeresnek bizonyultak (bár a font egyelőre gyengélkedik, mindössze negyedéves kereskedési múltjára tekintettel azonban ez még semmit nem jelent). A BÁT-on nagy népszerűségnek örvendő “kosár-eladás” esetében a befektetők a keresztárfolyam-változások kockázatait küszöbölik ki a Magyar Nemzeti Bank valutakosarával azonos arányú ecu- és dollár-ügyletekkel. A valutakosárban nem szereplő devizák – a jen vagy a líra – azért vonzóak, mert a kamatparitás elve alapján meghatározott határidős árfolyamok eltérnek a leértékelési várakozásokból számíthatótól.
Az árutőzsdei ügyletekben a tőzsdén kívüli kihelyezéseik kockázatát a BÁT-on lefedező kereskedelmi bankok játsszák a vezető szerepét. Keresztesi Szergej, a BÁT tanácsának elnöke szerint a bankok forrásgazdálkodásában ma már olyan jelentős szerepet játszik a BÁT, hogy azt a pénzügyi kormányzat is figyelembe veszi a költségvetés finanszírozásának megtervezésekor.
Az egy évvel ezelőtti közgyűlés olyan rövid távú stratégiai terv kidolgozásával bízta meg a tőzsdetanácsot, melynek legfontosabb célja – az elnök szerint – a BÁT regionális jelentőségének növelése. A forintalapú – vagyis tényleges devizaforgalommal nem járó, hanem csupán az árfolyam-különbözetek forintbeli kiegyenlítését jelentő – devizakontraktusokat külföldiek nem használhatják. Regionális szerepre nem is ezek segítségével kíván szert tenni a BÁT, hanem egy régóta dédelgetett terv megvalósításával, ami nem más, mint egy közép-európai olajkontraktus kialakítása.
Az olaj, mint már szó volt róla, a nemzetközi piacokon egyike a legkeresettebb árutőzsdei termékeknek. A világ két legnagyobb olajtőzsdéje a New York-i és a londoni. Európában a londoni piacnak, pontosabban az ott alkalmazott “brent” kontraktusnak van meghatározó szerepe, ami azonban nem a volt szovjet területekről származó, hanem az északi-tengeri kőolaj forgalmazására épül. A kettő minősége eltér egymástól, és különbözik a szállítás módja is.
Budapest – vélik többen is – (százhalombattai teljesítési ponttal például) ideális helye lehetne egy, a térségben használt orosz olajra épülő közép-európai olajtőzsdének. A délszláv háború véget ért, az Adria-vezeték pedig alkalmas lenne az alternatív beszerzési lehetőségek biztosítására is. A legfontosabb piaci szereplők nélkül azonban a tervet nem lehet megvalósítani, a Mol pedig egyelőre nem sok érdeklődést mutat iránta. Keresztesi Szergej szerint rontja a megvalósítási esélyeket, hogy mára a térség valamennyi országában a korábbi monopolhelyzetű olajcégek pozíciói erősödtek meg, nekik pedig nem feltétlenül érdekük egy nyílt, mindenki számára hozzáférhető piac létrehozása.
Nem csak az olajpiac létrehozására koncentrálnak azonban mostanában a BÁT-on, hanem két tőzsdei kontraktust is kidolgoztak például a gabonaexport-engedélyezési kvóták nyilvános forgalmazására. Bevezetésükre viszont – mivel a tőzsdén kívül már megkezdődött az engedélyek kereskedése – az idén már valószínűleg nem kerül sor. Ugyanez a helyzet a régóta bevezetni tervezett eurobúza-kontraktussal is: a magyar szabványnál gyengébb minőségű, ugyanakkor részfizetési lehetőséget is magában foglaló kontraktus ügyében a tőzsdetagoknak nem sikerült még megegyezésre jutniuk egymással, így várhatóan ez is csak jövőre jelenhet már meg a tőzsdei termékek között.
Eurobúza ide, olajtőzsde oda, az árutőzsde tagjainak minden okuk megvan az elégedettségre. A BÁT tavalyi adózott eredménye meghaladja a 117 millió forintot, az 1994-ben még 210 millió forinton nyilvántartott saját vagyon pedig az év végére elérte a 366 milliót. A tőzsdének fizetett jutalékok ugyanakkor csökkentek, ami a befektetők kedvezőbb jövedelmi pozíciója miatt növeli a határidős piac versenyképességét is.
Keresztesi Szergej szerint egy átlagos magyar cégnek a magas banki jutalékok miatt érdemesebb a BÁT-on bonyolítania devizaügyleteit, mintsem a bankközi piacot választania. A tőzsde forgalma a legnagyobb cégek igényeinek kielégítését is lehetővé teszi – állítja az elnök -, amit az is mutat, hogy az ÁPV Rt. tavalyi (igaz, utóbb visszavont) százmillió dolláros megbízásának teljesítésére öt árutőzsdei cég is jelentkezett.
A szakirodalom szerint az árutőzsdék ötödik életévükben ugrásszerűen kezdenek el növekedni. A BÁT, úgy tűnik, tartja magát a tankönyvi logikához.
