A hazai gyógyszergyárak több mint 19 milliárd forintos össznyereséggel zárták az 1995-ös évet. Az ágazat a jövőben szeretné visszaszorítani a külföldi gyógyszergyártók térnyerését a magyar piacon.
Az államnak nincs semmiféle törvényes alapja arra, hogy beleszóljon a gyógyszerárak képzésébe, ez egy piacgazdaságban elfogadhatatlan, ebben a gyártók nem működnek közre – jelentette ki Orbán István, a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetségének (Mgyosz) elnöke, az Egis vezérigazgatója. Az elnök azokra a felvetésekre reagált, amelyekben szóba került a gyógyszerárak esetleges központi kontrollja. Ezenfelül a szövetség nem kér semmi mást a magyar kormánytól, csak kiszámítható gazdasági környezetet.
A gyógyszerágazat tavaly a megelőző évinél 12,9 százalékkal magasabb, 113,9 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. (Ebben a tételben a gyógyszereken túl egyéb termékcsoportok, például növényvédő szerek, kozmetikumok, gyógytermékek is szerepelnek.) A magyar gyógyszergyártás mára többé-kevésbé kiheverte a kelet-európai piacvesztés okozta traumát, az elveszett piacok egy részét új stratégiával sikerült visszaszereznie. Az utolsó KGST-év, 1990 Kelet-Európába irányuló kiszállítását ugyan még nem sikerült elérni, ám az alacsonyabb exportmennyiséget a jobb jövedelmezőség némiképp ellensúlyozza.
A magyar piacon mindeközben – különösen 1991 és 1994 között – háttérbe szorultak a hazai gyárak. A sokszereplős piacot egyre jobban megismerve, új termékeket bevezetve, új marketing-módszereket alkalmazva azonban sikerült felvenni a versenyt az importtal. A hazai gyártók részesedésének csökkenése tavaly legalábbis lassult: miután 1991-től 1994-ig az arányuk 71-ről 47 százalékra csökkent, 1995-ben csupán 2 százaléknyi további romlás következett be. Ebben közrejátszik a fizetőképes kereslet csökkenése is, amely az igényeket az olcsó, de jó terápiás hatású készítmények felé tolja. (A szövetség statisztikái szerint a külföldi gyógyszerek egy dobozra vetített átlagára Magyarországon 679 forint, ami több mint négyszerese a hazai készítmények 164 forintos átlagmutatójának.)
Az elmúlt évi gyógyszerellátásban 200 gyógyszergyártó, több mint 2700 termékével vett részt. Jellemző volt a hazai piacra, hogy a nagyvállalatok mellett a kis és közepes méretű cégek is megjelentek, amelyek a belföldi értékesítés mellett már exportálnak is, vagy legalábbis készülnek e tevékenységre. A hazai gyógyszergyártók száma 1995-ben 20-ra nőtt.
Az utóbbi években némiképp több jutott kutatásra és fejlesztésre. A K+F ráfordítások 1980-92 között az árbevételhez viszonyítva 5-6 százalékot tettek ki, 1993-ban viszont ez a mutató már 7,1 százalékon állt. Az utóbbi két évben a fenti arány vállalatonként eltérően alakult: az átlagos K+F-ráfordítás 1994-ben 6,1, 1995-ben pedig 6,3 százalék volt.
