A ritkán nyilvánosságra kerülő üzleti titkok tisztességtelen megszerzéséért, azaz “ipari kémkedésért” marasztalta el a bíróság első fokon a Hungraphics Kft.-t. Az érintettek által homlokegyenest eltérően látott ügy furcsasága, hogy nem valamelyik, nagy titkokról híres üzletágban, hanem a gyorsmásoló-piacon pattant ki.
Magyarországon a ’90-es években sorra jelentek meg a fénymásolószalonok, a gyorsnyomdák. Az elsők között indult és a legnagyobbra nőtt közülük a Copy General márkanéven futó hálózat. Ma már nyolc pesti és három vidéki üzletében sokszorosítanak, és a kezdeti néhány millióról tavaly már 350 millió forintra futott fel a forgalmuk. A láncot üzemeltető Katya Kft. ugyan vegyes vállalat, de a cég döntően amerikai kézben van.
Az igazi üzletet nem a fénymásoló-szalonokba bejövő, öt oldalakat másoló ügyfelek hozzák. A bevétel és a nyereség nagy része a megrendelők vékony rétegétől származik, akiknek rövid határidőre nagymennyiségű anyagra van szükségük, amit saját, kis teljesítményű gépeiken nem képesek lehúzni. A Copy General is a multik magyar leányvállalataiból él. Legnagyobb ügyfelei közé tartoznak például a vezető könyvvizsgáló cégek vagy a gyorsétterem-hálózatok.
Nem csoda, ha a félmilliárd forintot meghaladó piac mások számára is vonzónak tűnt. A Xerox már üzemeltet üzleteket Pesten, és az amerikai gyorsnyomda-üzletág vezető franchise-csoportja, az Alphagraphics is belépett a piacra. A közöttük kialakuló verseny szülte azt a bírósági ügyet, amely unikumnak számít a magyar jogban. Ebben a Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy az Alphagraphics franchise-jogával rendelkező Hungraphics Kft. tisztességtelen módon szerezte meg a Copy General üzleti titkait.
A keresetet benyújtó Katya Kft. azt állította: konkurense a Copy Generalnál dolgozó alkalmazottól olyan információkhoz jutott, amelyek üzleti titkok. Duda Ernőnek, a Copy General ügyvezetőjének elmondása szerint egy leendő ügyfele jelezte: a cég üzletkötője egy másik gyorsnyomda képviselőjeként ment el hozzá, a megnevezett Alphagraphics ügyvezetője kíséretében. Ezek után a Copy General kérdőre vonta alkalmazottját, aki írásban vallotta be, hogy a Hungraphicsnak bizalmas üzleti információkat közölt a cégről.
A Copy General szerint ez jogsértés, mivel a versenytörvény kimondja: üzleti titok tisztességtelenül való megszerzésének minősül, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül a vele bizalmi viszonyban álló személy közreműködésével szerezték meg. A jogszabály szerint a munkaviszony ilyen bizalmi viszonynak minősül.
A bíróság szerint bizonyított, hogy a Copy General üzletépítési stratégiája, forgalmi adatai, meglévő és potenciális ügyféllistája az Alphagraphics birtokába került vagy kerülhetett. Ezek az adatok üzleti titoknak minősülnek, amelyeket így megszerezni nem jogszerű. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletében elmarasztalta a Hungraphicsot és a Copy General korábbi alkalmazottját. A tisztességtelen piaci magatartástól minkét alperest eltiltotta, és arra kötelezte őket, hogy írásbeli bocsánatkéréssel adjanak elégtételt a Copy Generalnak.
A Hungaphicsnál homlokegyenest másképpen látják ezt az ügyet. A társtulajdonos ügyvezető, Kálmán Gábor szerint igazából nincs is ügy. Szerinte a cég nem szerzett tisztességtelenül üzleti titkokat a konkurensétől; ennek nem is lett volna értelme, hiszen ebben az üzletágban nincsenek olyan szakmai titkok, amelyeket a másiktól megszerezve kamatoztatni lehetne. A költségek, a technológia, az ajánlatok, az ügyfélkör és a lehetséges üzletfelek mindenki számára ismeretesek a piacon. Az ügyvezető, aki a cég vezetését a vita kezdete után vette át, a perről, annak jogerős eldöntéséig nem kívánt részletesen nyilatkozni. Mint mondta, az első fokú ítéletet megalapozatlannak tartják, és természetesen megfellebbezték.
Az ügyben kulcsszerepet játszó alkalmazott, Gürtler Zsolt – miután egy ideig az Alphagraphicsnál dolgozott — külföldön vállalt munkát, így az utolsó két tárgyalási napra a bíróság már nem tudta neki kézbesíteni az idézést. Így egyelőre marad a Copy Generalnak és a Hungraphics-nak írt két, ellentétes tartalmú nyilatkozata. Előbbiről azonban a tárgyaláson azt állította, hogy kényszer hatása alatt tette meg. Az ezenfelül az elmarasztaló ítélet alapjául szolgáló, senki által sem tagadott üzleti tárgyalást, amelyen Gürtler és az Alphagraphics vezetője vett részt a Videotex Bt.-nél, a felek ugyancsak eltérően látják. Az Alphagraphics álláspontja szerint ők nem tudták, hogy Güntlert a Copy General küldte el a Videotexhez. Ezért jóhiszeműen mentek el a céghez próbára tenni az üzletkötő képességeit, mielőtt felveszik. A Copy General és az Alphagraphics vezetői leginkább csak abban értenek egyet, hogy a semmiből felfutó gyorsnyomda-piac előtt még vannak újabb lehetőségek. Kálmán Gábor, aki sok más vállalkozásban is részt vesz, az amerikai tapasztalatok alapján szállt be ebbe az üzletágba, megszerezve cégével, a Consultrade-del az Alphagraphics magyarországi franchise-jogát 1991-ben. Ekkor még elsők között indulhattak volna a piacon, azonban a társaság tőkéjét akkor egy ingatlanügylet tartósan lekötötte. Miután az Első Magyar Alap betársulása balszerencsés körülmények között meghiúsult, csak 1994-ben indíthatták el a magyar Alphagraphicsot a Euro Ventures segítségével, amikor már korántsem volt szűz ez a piac.
A hazai Alphagraphicsnak ugyan még csak egy üzlete nyílt meg, de Kálmán Gábor bizakodó. Úgy látja: a cég olyan minőségű szolgáltatást nyújt, amire a konkurensek nem képesek. A piac erre nyílik majd tovább, így a gyorsnyomda a nehéz indulás után szép jövő előtt állhat.
Az ügyfelek megnyeréséhez azonban az is kell, hogy a cég a még zajló jogvitából tisztán kerüljön ki. Ha nem így történik, a konkurensei alighanem orra alá dörgölik majd ezt az ügyet még néhányszor.
