A kutatóintézetek nagyon mérsékelt konjunktúra-élénkülést prognosztizálnak a felkelő nap országában. A Handelsblatt vezető japán közgazdászok véleményét gyűjtötte össze. Szerintük a jelenlegi labilis konjunktúra-élénkülés nem tartós. Az év folyamán elengedhetetlen a növekedés további állami támogatása és a tervezett adóemelés elhalasztása.
Négyéves gazdasági stagnálás után a vezető japán pénzintézetek fő közgazdászai a következő, 1996/97-es költségvetési évre általában 1-2 százalékos meghatározó növekedést jósolnak. A német Handelsblatt Tokióba küldött konjunktúra-kutatója, Andreas Gandon átfogó képet ad a vezető japán kutatóintézetek csupán árnyalatnyi különbségeket tükröző álláspontjáról.
A Sanwa kutatóintézet szerint kérdéses, hogy lesz-e élénkülés a beruházásokban és a magánfogyasztásban. Kockázati tényező a jen átváltási árfolyamának alakulása és egy masszív adóemelés bejelentése, amely kilencmilliárd jennel csökkentené a magánfogyasztást. A kedvezőtlen munkapiaci helyzet szintén nyomasztó hatással van a magánfogyasztásra. A munkanélküliség 5,5 százalék fölé emelkedhet.
A politika feladata a Sanwa szerint az lenne, hogy az állam, még eladósodása árán is, megszilárdítsa a labilis konjunktúraélénkülést. Egyidejűleg a gazdaságnövekedéshez elengedhetetlen a további piaci nyitás, valamint egy határozott dereguláció a lakásépítések és a napi szükségleti cikkek árának csökkentése érdekében.
A Tokai Reseach and Consulting intézet némileg eltérő álláspontja szerint a konjunktúrát jelenleg a kormányzat masszív ösztönző intézkedései támasztják alá. Azonban, tekintettel a magas államadósságra, ebben az évben már nem lehet hasonló új intézkedésekkel számolni; elmaradnak az infrastrukturális közkiadások. Viszont pozitív tényező a jen árfolyamának korrekciója, amely azonban lehet, hogy csak ideiglenes. Tekintettel ugyanis a magas USA kereskedelmimérleg-hiányra, hosszabb távon a dollár gyengülésével kell számolni.
A magánfogyasztástól semmilyen impulzus nem várható. A kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet miatt 1996-ban a béremelések az előző évi szint alatt maradhatnak. Emellett ősszel vita várható az adóemelésekről. Ráadásul: a kivételektől eltekintve, az iparban összességében nagy kapacitásfeleslegek vannak. Ezek tartósnak ígérkeznek, mert nem várható a befektetések bővülése.
A Nomura Research Institute is kételyeit hangoztatja. Úgy véli, hogy nagyon gyenge a konjunktúra élénkülése, mivel a magánfogyasztás bővülése a kedvezőtlen foglalkoztatási kilátások miatt igen lanyha. A gyenge beruházási hajlam, amelyről a Tokai is említést tesz, összefügg a termelés külföldre történő áthelyeződésével és a tercier szektor beruházási gyengeségével.
Az 1996/97-es pénzügyi év második felében a közberuházások visszaesésével kell számolni. Emellett szeptemberig esedékes a döntés az értéktöbbletadó (áfa) 1997. áprilisi emeléséről, és erre az időpontra esik a különleges jövedelemadó-enyhítés megszüntetése. Ez komoly adóemelést jelentene. Így az 1997/98-as pénzügyi évben a növekedés újabb gyengülésével kell majd számolni. A Nomura ezért úgy véli, szükséges a közberuházások ösztönzése és az áfa emelésének elhalasztása. Emellett a különleges jövedelemadó-mentességet a jelenlegi szándékokkal ellentétben végleges adócsökkentéssé kell változtatni.
A Fuji Research Institute is borúlátó. A konjunktúra-program, a földrengés sújtotta régió újjáépítésének és az USA konjunktúra-élénkülésének következményeként tapasztalható visszafogott, mérsékelt fellendülés után a konjunktúra lassulásával kell számolni. A vállalatok karcsúsítási programja miatt a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra növekedhet. (Ez még mindig jóval kedvezőbb, mint a Sanwa jóslata.) Tekintettel a továbbra is magas kereskedelmimérleg-többletre, az amerikai export nyomására, az USA-költségvetés konszolidációs problémáira és a német márkára ható újabb felértékelési nyomásra, a devizapiacon fordulat várható a 85-95 jen/dollár arány felé. Ez a Fuji szerint ugyancsak a konjunktúrát fogja terhelni.
Az említett okok miatt a Fuji úgy véli, hogy ősszel a növekedés stabilizálásához szükség lehet egy pótköltségvetésre és emellett drasztikus strukturális intézkedésekre. Ilyen lehet a bankrendszer problémáinak leküzdése, az ingatlanpiac feltámasztása, valamint egy átfogó dereguláció.
A Hitachi Research Institute véleménye szerint Japán középtávon is átlagosan csak 1,5 százalékos reálnövekedésre számíthat, s az ipar szerkezetváltása következtében a munkanélküliség növekedése elérheti a 4 százalékot. (Ez a Fuji némileg kedvezőbb prognózisához áll közelebb.) A szerkezeti reformok megvalósításával csak a XXI. évszázad kezdetén érhet el Japán egy 2-3 százalékos növekedést.
A Hitachi által kidolgozott, hosszú távra szóló előrejelzés kulcstézisei szerint a világgazdaság integrációja fog majd elvezetni a túl magas belföldi árszínvonal csökkenéséhez. Másik következménye viszont a munkanélküliség növekedése, amelynek hosszú lejáratra csak a béremelések korlátozásával lehet gátat szabni.
A nagy kapacitásokra való tekintettel a Hitachi szerint sem lehet a beruházások élénkülésével számolni. (Kivétel az elektronikai ipar, a papíripar, valamint a szolgáltatási szektorban a dereguláció hatása a logisztika, a távközlés és az energiatermelés.) A növekedés gyengesége, az állami konjunktúra-program és a növekvő szociális kiadások az államadósság növekedéséhez vezetnek majd. Az 1997 áprilisra tervezett áfa-emelést a Hitachi szerint politikai és konjunktúra-politikai meggondolásokból is egy évvel el fogják halasztani.
Az árnyalatkülönbségek ellenére a horizontot kutató intézetek szerint az igazi “napkelte” a gazdaságban még várat magára. Úgy tűnik, hogy Japán pályamódosításra kényszerült. Ennek átfogó elemei a nemzetközi szintű munkamegosztásba való minél teljesebb bekapcsolódás és az eddigi munkatárs-menedzsment kapcsolat (szenioritási elv, “életre szóló” foglalkoztatás) módosítása a teljesítményelv javára.
