Gazdaság

BEINDUL A MEZŐBANK – Tájkép fúzió után

Politikailag is kényes beavatkozásra szánta el magát a kormány, amikor az év elején együttesen konszolidálta a csőd felé tántorgó Agrobankot és a tőkehiánnyal küszködő Mezőbankot. Úgy tűnik azonban, a műtét sikerült: az egyesített bank lényegében túl van az “életveszélyen”, és a pénzintézet vezetése már a privatizációt készíti elő.

A két, tőkéjét gyakorlatilag elvesztett pénzintézet fúziójáról tavaly tavasszal – az emlékezetes Agrobank-botrányt követően – határozott a többségi tulajdonos Pénzügyminisztérium (PM). Sokáig azonban úgy tűnt, hogy maga a kormány is visszariadt a frigy költségeitől, ami az egyesülési vagyonmérleget vizsgálva nem meglepő. A Mezőbank ugyanis 8,9 milliárd forintos saját tőke mellett 9,5 milliárd forintos negatív eredménytartalékát, míg az Agrobank 5,2 milliárd forintos negatív saját tőkéjében kimutatott mínusz 17,4 milliárd forintos eredménytartalékát adta a közösbe. (Lásd bővebben a táblázatot).

Ahhoz tehát, hogy a fúzió egyáltalán létrejöjjön, mindkét banknak sürgős tőkepótlásra volt szüksége, amely a bankkonszolidációt korábban élesen elítélő kormányzat számára komoly fejtörést okozott. A színfalak mögött még tavaly decemberben is lázas vita folyt arról, hogyan lehetne minél kisebbre csökkenteni a pótlólagos állami szerepvállalást. Végül az “utolsó utáni napon”, december 22-én adta áldását a kormány arra, hogy a fúziót megelőzően a többségi tulajdonos PM hagyományos módon, hosszú lejáratú államkötvény apportálásával zárt körben kilencmilliárd forinttal emelje fel a Mezőbank jegyzett tőkéjét.

Az összeolvadást kimondó január 3-i közgyűlésen azonban Bokros Lajos pénzügyminiszter rögtön azt is jelezte: ezzel a tőkejuttatással a bankkonszolidáció általános értelemben is befejeződött, és az állam a továbbiakban nem hajlandó vállalni a pénzintézetek hibás gazdálkodásából származó veszteségeket. Az egyesített bank ilyenformán az utolsó mohikán volt, amelyet még a hagyományos módon – konszolidációs államkötvény apportjával – mentett meg az állam a csőd fenyegetésétől.

Annyiban azonban már a Mezőbank konszolidációja sem tekinthető hagyományosnak, hogy a tőkejuttatásért cserébe az állam igencsak “rövid pórázra” fogta a bank vezetését: információink szerint a pénzintézet alapszabályát úgy módosították, hogy az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak egy ideig a szokottnál nagyobb döntési jogköre legyen. A menedzsmenttel kötött szerződésekben pedig rögzítették, hogy a tervezettnél erélyesebb költségcsökkentést kell végrehajtani.

A menedzsment elszánt, hogy rövid időn belül gazdaságosan működő, költségtakarékos bankot építsen fel – jelzi Kabai Gyula, a Mezőbank tisztségében megerősített vezérigazgatója is az állami tulajdonos által megfogalmazott elvárásokat. Ennek jegyében folyamatos a létszám-leépítés és a hálózat hatékonyságának vizsgálata. Az egyesített bank közel 1800 dolgozójából eddig mintegy 500 főt bocsátottak el, és a vezérigazgató számítása szerint a májusban esedékes évi rendes közgyűlésen áll majd be a bank létszáma az optimálisnak tartott 1200 körülire. A két bank az egyesítéskor 103 fiókot működtetett, ebből 23-at – a területi átfedések és gazdaságossági számítások alapján – bezártak. A jelenlegi 80 fiókból álló hálózat sem tekinthető véglegesnek – mondja a vezérigazgató -, ám a további leépítések az év végére elkészülő hatékonysági vizsgálat eredményétől is függnek.

Ezzel párhuzamosan gőzerővel folyik az egyesített bank portfóliójának tisztítása. A két banknál korábban közel 20 milliárd forintra rúgott a kétes és rossz követelések állománya, ami mögé céltartalékot kellett képezni. Mint megtudtuk, az állomány egy részétől még a fúzió előtt megszabadultak azzal, hogy külső – úgynevezett work out – cégeknek nettó áron eladták. Jelenleg tart az eladott követelések kivezetése a pénzintézet könyveiből. Az egyesített banknál maradt minősített követelések mögé pedig már megképezték a szükséges céltartalékot. A vezérigazgató szerint így az új Mezőbank tiszta lappal indulhat a piaci versenyben, és újabb céltartalékolási kötelezettségei a múltbeli örökség miatt nem keletkeznek.

A tőkehelyzet stabilizálása mellett a bank az idén óvatos – 14-18 százalék közötti – mérlegfőösszeg-növekedést tűzött célul, amely kellő nyereséggel párosul. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az új bank az egyesítéskor nem képezte meg a mintegy 1 milliárd forintra rúgó általános tartalékot, amit az egyesülési közgyűlés döntése szerint az 1996-97-es években keletkező adózott nyereségből kell “kitermelni”.

Az üzletpolitikában a Mezőbank vezetése nem tervez különösebb változásokat, elsődleges célnak tekintik viszont az ügyfélkör átalakítását. A változtatás célja a közepes nagyságrendű, teljes banki szolgáltatásra igényt tartó ügyfelek számának növelése a nagy kockázatot jelentő, kis méretű, alacsony tőkéjű ügyfelek rovására. Változatlanul kiemelt feladat az agrárszektor finanszírozása. Kabai Gyula szerint a két pénzintézet ügyfélköre remekül kiegészíti egymást, hiszen míg az Agrobank korábban elsősorban az élelmiszer-feldolgozás finanszírozásában játszott főszerepet, addig a Mezőbank főleg a termelők számára nyújtott szolgáltatásokat. A két terület között most “házon belül” megteremthető a kapcsolat, átláthatóvá válnak a különféle integrációs folyamatok a bank számára, ami sokkal biztonságosabbá teszi majd a hitelezési tevékenységet.

Emellett tovább folytatják a lakossági számlavezetéssel kapcsolatos előkészületeket, hangsúlyt helyezve a kártya-szolgáltatásokra és az Agrobank által kifejlesztett lokális kártyarendszer továbbfejlesztésére. Folytatódik az Agrobank által már megkezdett “home banking” program, és nemrégiben jelentkeztek új lakossági értékpapír-családdal is. A bank a jövőben kiemelten számol a különféle jutalék jellegű bevételekkel, így például nyugdíjpénztári és befektetési tanácsadási szolgáltatást is kíván nyújtani.

Azt persze a Mezőbank vezetése is világosan látja, hogy az erőteljesebb fejlődéshez elengedhetetlen a tőkeháttér további erősítése. Bár jelenleg a pénzintézet főbb mutatói megfelelnek a törvényi előírásoknak, a mérlegfőösszeghez viszonyított relatív alacsony saját tőke rontja a bank kockázatvállaló képességét. Kabai Gyula szerint ebből a helyzetből egyetlen kiút mutatkozik: a tőkeemeléses privatizáció. A vezetésnek a májusi közgyűlésig kell elkészítenie az egyesített bank privatizációs stratégiáját, amelynek mentén elkezdődhet a felkészülés a privatizációra. Vélekedése szerint a Mezőbank 1997-re lesz abban az állapotban, hogy el lehessen kezdeni a privatizációs “tapogatózásokat” a lehetséges befektetőknél. Így 1998-ra várható, hogy az állami kézben lévő részvények magánbefektetők birtokába kerüljenek.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

ANKARA, TURKEY - MAY 8: 23-year-old Syrian Ayse Halo Ajouri (L), living in Syria's Aleppo with her two children Muhammed (R) and Husein (C), is seen during an exclusive interview in Ankara, Turkey on May 8, 2019. Ayse Halo Ajouri has learnt that his son Husein suffers from glass bone disease, when they have come to Turkey. Ajouri couldn't treat his son in Syria because of the civil war in the country and the lack of physical conditions of hospitals, and has come to Turkey. Ajouri's son Husein, whose bones are deformed due to his illness, has start to receive treatment at Al Farah ('My Happiness') Family and Child Support Centre, opened by UNICEF and Association for Solidarity with Asylum Seekers and Migrants (ASAM) in 2016, in Ankara. Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.