Gazdaság

BEINDUL A MEZŐBANK – Tájkép fúzió után

Politikailag is kényes beavatkozásra szánta el magát a kormány, amikor az év elején együttesen konszolidálta a csőd felé tántorgó Agrobankot és a tőkehiánnyal küszködő Mezőbankot. Úgy tűnik azonban, a műtét sikerült: az egyesített bank lényegében túl van az “életveszélyen”, és a pénzintézet vezetése már a privatizációt készíti elő.

A két, tőkéjét gyakorlatilag elvesztett pénzintézet fúziójáról tavaly tavasszal – az emlékezetes Agrobank-botrányt követően – határozott a többségi tulajdonos Pénzügyminisztérium (PM). Sokáig azonban úgy tűnt, hogy maga a kormány is visszariadt a frigy költségeitől, ami az egyesülési vagyonmérleget vizsgálva nem meglepő. A Mezőbank ugyanis 8,9 milliárd forintos saját tőke mellett 9,5 milliárd forintos negatív eredménytartalékát, míg az Agrobank 5,2 milliárd forintos negatív saját tőkéjében kimutatott mínusz 17,4 milliárd forintos eredménytartalékát adta a közösbe. (Lásd bővebben a táblázatot).

Ahhoz tehát, hogy a fúzió egyáltalán létrejöjjön, mindkét banknak sürgős tőkepótlásra volt szüksége, amely a bankkonszolidációt korábban élesen elítélő kormányzat számára komoly fejtörést okozott. A színfalak mögött még tavaly decemberben is lázas vita folyt arról, hogyan lehetne minél kisebbre csökkenteni a pótlólagos állami szerepvállalást. Végül az “utolsó utáni napon”, december 22-én adta áldását a kormány arra, hogy a fúziót megelőzően a többségi tulajdonos PM hagyományos módon, hosszú lejáratú államkötvény apportálásával zárt körben kilencmilliárd forinttal emelje fel a Mezőbank jegyzett tőkéjét.

Az összeolvadást kimondó január 3-i közgyűlésen azonban Bokros Lajos pénzügyminiszter rögtön azt is jelezte: ezzel a tőkejuttatással a bankkonszolidáció általános értelemben is befejeződött, és az állam a továbbiakban nem hajlandó vállalni a pénzintézetek hibás gazdálkodásából származó veszteségeket. Az egyesített bank ilyenformán az utolsó mohikán volt, amelyet még a hagyományos módon – konszolidációs államkötvény apportjával – mentett meg az állam a csőd fenyegetésétől.

Annyiban azonban már a Mezőbank konszolidációja sem tekinthető hagyományosnak, hogy a tőkejuttatásért cserébe az állam igencsak “rövid pórázra” fogta a bank vezetését: információink szerint a pénzintézet alapszabályát úgy módosították, hogy az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak egy ideig a szokottnál nagyobb döntési jogköre legyen. A menedzsmenttel kötött szerződésekben pedig rögzítették, hogy a tervezettnél erélyesebb költségcsökkentést kell végrehajtani.

A menedzsment elszánt, hogy rövid időn belül gazdaságosan működő, költségtakarékos bankot építsen fel – jelzi Kabai Gyula, a Mezőbank tisztségében megerősített vezérigazgatója is az állami tulajdonos által megfogalmazott elvárásokat. Ennek jegyében folyamatos a létszám-leépítés és a hálózat hatékonyságának vizsgálata. Az egyesített bank közel 1800 dolgozójából eddig mintegy 500 főt bocsátottak el, és a vezérigazgató számítása szerint a májusban esedékes évi rendes közgyűlésen áll majd be a bank létszáma az optimálisnak tartott 1200 körülire. A két bank az egyesítéskor 103 fiókot működtetett, ebből 23-at – a területi átfedések és gazdaságossági számítások alapján – bezártak. A jelenlegi 80 fiókból álló hálózat sem tekinthető véglegesnek – mondja a vezérigazgató -, ám a további leépítések az év végére elkészülő hatékonysági vizsgálat eredményétől is függnek.

Ezzel párhuzamosan gőzerővel folyik az egyesített bank portfóliójának tisztítása. A két banknál korábban közel 20 milliárd forintra rúgott a kétes és rossz követelések állománya, ami mögé céltartalékot kellett képezni. Mint megtudtuk, az állomány egy részétől még a fúzió előtt megszabadultak azzal, hogy külső – úgynevezett work out – cégeknek nettó áron eladták. Jelenleg tart az eladott követelések kivezetése a pénzintézet könyveiből. Az egyesített banknál maradt minősített követelések mögé pedig már megképezték a szükséges céltartalékot. A vezérigazgató szerint így az új Mezőbank tiszta lappal indulhat a piaci versenyben, és újabb céltartalékolási kötelezettségei a múltbeli örökség miatt nem keletkeznek.

A tőkehelyzet stabilizálása mellett a bank az idén óvatos – 14-18 százalék közötti – mérlegfőösszeg-növekedést tűzött célul, amely kellő nyereséggel párosul. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az új bank az egyesítéskor nem képezte meg a mintegy 1 milliárd forintra rúgó általános tartalékot, amit az egyesülési közgyűlés döntése szerint az 1996-97-es években keletkező adózott nyereségből kell “kitermelni”.

Az üzletpolitikában a Mezőbank vezetése nem tervez különösebb változásokat, elsődleges célnak tekintik viszont az ügyfélkör átalakítását. A változtatás célja a közepes nagyságrendű, teljes banki szolgáltatásra igényt tartó ügyfelek számának növelése a nagy kockázatot jelentő, kis méretű, alacsony tőkéjű ügyfelek rovására. Változatlanul kiemelt feladat az agrárszektor finanszírozása. Kabai Gyula szerint a két pénzintézet ügyfélköre remekül kiegészíti egymást, hiszen míg az Agrobank korábban elsősorban az élelmiszer-feldolgozás finanszírozásában játszott főszerepet, addig a Mezőbank főleg a termelők számára nyújtott szolgáltatásokat. A két terület között most “házon belül” megteremthető a kapcsolat, átláthatóvá válnak a különféle integrációs folyamatok a bank számára, ami sokkal biztonságosabbá teszi majd a hitelezési tevékenységet.

Emellett tovább folytatják a lakossági számlavezetéssel kapcsolatos előkészületeket, hangsúlyt helyezve a kártya-szolgáltatásokra és az Agrobank által kifejlesztett lokális kártyarendszer továbbfejlesztésére. Folytatódik az Agrobank által már megkezdett “home banking” program, és nemrégiben jelentkeztek új lakossági értékpapír-családdal is. A bank a jövőben kiemelten számol a különféle jutalék jellegű bevételekkel, így például nyugdíjpénztári és befektetési tanácsadási szolgáltatást is kíván nyújtani.

Azt persze a Mezőbank vezetése is világosan látja, hogy az erőteljesebb fejlődéshez elengedhetetlen a tőkeháttér további erősítése. Bár jelenleg a pénzintézet főbb mutatói megfelelnek a törvényi előírásoknak, a mérlegfőösszeghez viszonyított relatív alacsony saját tőke rontja a bank kockázatvállaló képességét. Kabai Gyula szerint ebből a helyzetből egyetlen kiút mutatkozik: a tőkeemeléses privatizáció. A vezetésnek a májusi közgyűlésig kell elkészítenie az egyesített bank privatizációs stratégiáját, amelynek mentén elkezdődhet a felkészülés a privatizációra. Vélekedése szerint a Mezőbank 1997-re lesz abban az állapotban, hogy el lehessen kezdeni a privatizációs “tapogatózásokat” a lehetséges befektetőknél. Így 1998-ra várható, hogy az állami kézben lévő részvények magánbefektetők birtokába kerüljenek.

Ajánlott videó mutasd mind

Two wolfhounds take part in a dogfight in a stadium in the Kyrgyzstan capital Bishkek on November 5, 2017, during fights organized by a local breeders aiming to improve the Asian Shepherd breed, organizers said. (Photo by Vyacheslav OSELEDKO / AFP)

Ha a kutya ölni akar, meg is teszi

Ha a kutya gazdájára támad, ott az ösztönök veszik át az irányítást, a nyers erő számít, az állat ölni akar, magától nem fog leállni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.