Alighogy nyugvópontra jutott az önkormányzati részvénycsomag körüli vita, az ÁPV Rt.-nek újabb dilemmával kell szembenéznie.
Aprivatizációs döntéseket eddig is gyakran érte kritika, a mostani azonban a magánosítás további menetét is komolyan befolyásolhatja. A nézeteltérések “természetesen” az eltérő jogszabály-értelmezésből fakadnak. Számos külföldi befektető ugyanis úgy szerzett többségi tulajdont hazai részvénytársaságban, hogy nem tett vételi ajánlatot a kisebbségi részvénytulajdonosoknak. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény előírja, hogy a többségi részesedés megszerzése előtt erről a szándékról a másik társaságot értesíteni kell, és a többségi részesedés megszerzéséhez tervezett részvényvásárlásra a cég tulajdonosainak ajánlatot kell tenni. Ezt a kötelezettséget azonban senki sem vette komolyan: a szerződéseket úgy kötötték meg, hogy abba csak a befektető és az átruházó privatizátor cég szólhatott bele.
Törő András jogász szerint ez a törvényellenes gyakorlat teljesen bevett szokásként honosodott meg az utóbbi években. Törő szerint a korábbi beidegződések sértetlen továbbéléséről van szó: az ÁPV Rt. az állam nevében a tulajdonosok feje felett átnyúlva köti szerződéseit. A baj szerinte az, hogy úgy tűnik, ezt a piaci viszonyokhoz még csak kevésbé hozzászokott hazai szereplők minden zokszó nélkül tudomásul is veszik. A helytelen gyakorlatot próbaperekkel lehetne megszüntetni, amit azonban csak kevesen mernének vállalni.
Ezen kevesek közé tartozik egy felszámolás alatt álló cég, a Csepel Egyedi Gépgyár. A gyár közel öt százalékát birtokolja a Csepeli Erőmű Rt.-nek, amelyet az ÁPV Rt. eladott a külföldi PowerGen Overseas részvénytársaságnak. A vételről a kisrészvényes csak a lapokból szerzett tudomást. Információt és vételi ajánlatot kérő leveleit az új tulajdonos néhány soros válaszban, határozottan elutasította. Azóta már a Fővárosi Bíróságra került az ügy. A per még csak első fokon van – az ítéletre tehát még egy ideig várni kell. Ha az Egyedi Gépgyárat pernyertesként hozná ki a bíróság, úgy a befektető kénytelen lenne az ötszázalékos részesedést 76 millió forintért megvásárolni. Nem beszélve a tetemes perköltségről. A próbaperrel kapcsolatban komoly érdeklődést tanúsít az ÁPV Rt., hiszen a döntés precedens értékű lehet a többi esetben is.
Az üggyel kapcsolatban megkérdezett Suchman Tamás privatizációs miniszter elmondta: az ÁPV Rt. jogászai már hónapok óta foglalkoznak az esettel, és azt a véleményt alakították ki, hogy a társasági törvény rendelkezései a külföldön bejegyzett cégekre nem vonatkoznak. Ennek ellentmondani látszik, hogy korábban már születtek olyan bírósági határozatok, ahol külföldiekre is kiterjesztették a magyar jogszabályok hatályát.
Gaál Gyula (SZDSZ) politikus, gazdasági szakértő szerint még nem lehet sejteni, hogy a külföldi tőke hogyan reagálna ilyen esetben. Az a kérdés is megválaszolandó egyébként, hogy ki a felelős a kötelezettségek elmulasztásáért. Az ÁPV Rt.-nek kellett volna felhívni rá a figyelmet, vagy a befektetőnek kellett volna körültekintőbben eljárnia? A dilemma tehát még jó ideig válasz nélkül marad. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az eddigi gyakorlatot helytelenítő bírósági ítélet esetén az érintett cégek minden eddigi határozata, döntése és intézkedése érvénytelen lesz. A törvény a kötelezettségek – közzététel, vételi ajánlat stb. – elmulasztása esetén ugyanis azt mondja: a többségi tulajdonos “részvényesi jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg kötelezettségének eleget nem tett”.
