A külkereskedelmi áruforgalom tavaly 2,6 milliárd dolláros hiányt mutatott, miközben a GDP két százalékkal nőtt, s az ipar részesedése a GDP termelésében 30 százalék körül alakult. Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter e heti tájékoztatóján kijelentette: elégedett lenne, ha az 1995-ös gazdasági teljesítmények az idén is megismétlődnének.
A külkereskedelmi mérleg egyenlege várhatóan még az ezredfordulón is egymilliárd dolláros hiányt mutat majd. Ez azonban már kezelhető lesz, mivel az idehaza befektetett külföldi működőtőke nagyjából kiegyenlíti majd a mérleghiányt – véli a miniszter, aki egyébként 1996-ra kétmilliárdos deficitben “reménykedik”.
Ami a közelmúltat illeti, a gazdaság tavaly 12,9 milliárd dollárnyi árut és szolgáltatást adott el külföldön. Ez a teljesítmény 21,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A kivitel szerkezete érdemben nem változott, abban továbbra is meghatározó – 70 százalékos – a fejlett országok aránya. A leggyorsabban – 31 százalékkal – a volt szocialista államok térségébe irányuló export nőtt (a régió részesedése exportunkból 24 százalékos). A kivitel bővülésében az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek játszották a meghatározó szerepet. Figyelemre méltó, hogy az aktív bérmunka részesedése az exportból 25 százalékos, növekedési üteme 28 százalékos volt. A 15,5 milliárd dolláros behozatalban ugyancsak a fejlett országok domináltak, a volt szocialista államok súlya 24, a fejlődőké 5 százalékos volt. Az összességében 7 százalékos importnövekedést jóval meghaladó mértékben, 22 százalékkal nőtt az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatala. Ezen belül a bérmunkaexporthoz beérkező anyagok növekedése elérte a 34 százalékot.
Az ipari termelés egésze egyébként tavaly – pontosabban november végéig, ugyanis egyelőre csak az első 11 hónap adatait sikerült összesíteni – 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. Az ipari export 20,9 százalékkal növekedett, a belföldi eladások mértéke 0,6 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar termelése tavaly 6,4, kivitele 20,7 százalékkal lépte túl az előző évit. Ezen belül tulajdonképpen csúcsteljesítményként értékelhető, hogy a gépipar 123,6 százalékkal bővítette termelését. Ezt szolid léptekkel – 7,1 százalékos fejlődési ütemmel – követte a kohászat és a fémfeldolgozás. A gépipar exportja 46,7, a kohászati és fémfeldolgozási ágazaté 14,2 százalékkal emelkedett.
A számok közül talán érdemes kiemelni, hogy miközben a textil- és ruházati ipar termelése 4,2 százalékkal, belföldi értékesítése 13,2 százalékkal, a vegyipar termelése pedig 0,6 százalékkal, belföldi értékesítése 4,8 százalékkal esett vissza, ugyanennek a két ágazatnak az exportja 2,2 illetve 2,3 százalékkal nőtt. A kivitel növekedése önmagában örvendetes lenne, ha nem tudnánk: a külföldi megrendelőket leginkább az olcsó hazai munkaerő vonzza ide. A növekvő magyar bérterhek mellett azonban ez a dicsőség múlékony lehet, hiszen a környező kelet-európai államok, a miénknél kedvezőbb feltételeket nyújtva, könnyedén magukhoz csábíthatják a külföldieket.
