Nagy érdeklődés övezte a határidős tőzsdéket az esztendő első másfél hónapjában. A piaci folyamatoknak a pénzpiaci kamatcsökkenés és a részvénypiaci hossz szabtak irányt.
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) pénzügyi szekciójában hat hét alatt 92,5 milliárd forintos összesített kereskedés mellett, 35 milliárd forintos árfolyamértékével az ecu-nek jutott a főszerep. Mint közismert, a közös európai valuta 70 százalékos súllyal szerepel a forint árfolyamának meghatározásához használt valutakosárban, így az alacsony kockázatú kosárügyletek során nagy figyelem irányul rá. A kosárügyletekben az ecu-t olykor helyettesítő márkára 18, az ügylet másik lábát képező dollárra 20 milliárd forint értékben kötöttek üzletet az árutőzsdei brókerek. A klasszikus spekuláció legfőbb árutőzsdei célpontjának számító japán jen forgalma 8,8 milliárd forint volt február első harmadáig. Az időszak egészére mindazonáltal a dollár folyamatos erősödése nyomta rá a bélyegét: az amerikai valuta a német és a japán fizetőeszközhöz képest is javította pozícióit. A dollár múlt heti átmeneti gyengülése azonban visszavetette a BÁT forgalmát, így ezen a héten “csupán” 5,7 milliárdos forgalmat regisztráltak a január 29. és február 2. közötti 12,7 milliárd után – ami viszont az év eleji 24-28 milliárdos heti forgalmi értékekhez viszonyítva számított csökkenésnek.
Kaczúr József, az AGP Rt. vezető üzletkötője, aki egyben a BÁT pénzügyi szekciójának elnöki tisztét is betölti, úgy véli: a relatív visszaesés az állampapírok hozamainak csökkenésével van szoros összefüggésben. A bankközi piacon végrehajtott – árutőzsdei vételi üzletekkel lefedezett – devizaeladások nyomán rengeteg forint került a pénzintézetek birtokába. A szakértő szerint nem kis részben éppen ez a nagy mennyiségű pénz jelent meg az elmúlt hetekben megtartott, jelentős kamatszint-csökkenést eredményező diszkontkincstárjegy-aukciókon. A hozamok mérséklődésével viszont csökken a deviza- és forintkamatok közti különbözet, ami a határidős devizaügyletek legfontosabb mozgatórugója. A 25 százalék körüli állampapír-hozamok mellett 23-23,5 százalékra mérséklődött banki vételi ajánlatok a bankközi pénzpiac négy és fél százalékos potenciális elmozdulásánál kisebb hozam elérését teszik csak lehetővé, ami jelentősen növeli a befektetők kockázatát. Kaczúr József így a következő hetekben nem számít a forgalom élénkülésére.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős szekciója szintén rendkívül jó évkezdetet tud maga mögött. Hat hét alatt a tavalyi összforgalmat jóval meghaladó 18,4 milliárdos összesített árfolyamértéket regisztráltak. A három értéktőzsdei devizatermék forgalma az árutőzsdén tapasztaltakhoz hasonlóan alakult: ecu-re 6,8, dollárra 3,7 milliárd, márkára 658 millió forint értékben kötöttek üzletet. A BÉT határidős piacának sikere jelentős részben a két, csak itt megtalálható terméknek volt köszönhető: a kamatkockázatok kezelésére Magyarországon jelenleg leginkább megfelelő három hónapos diszkontkincstárjegy-kontraktusnak, valamint a részvénypiaci árfolyamkockázatok fedezésére – és viszonylag szerény összeggel is “játszható” spekulációra – használható határidős BUX indexnek. A forgalomból hat és fél milliárd forint esett a kincstárjegyre, míg a legkisebb kontraktusmérettel rendelkező BUX-ra kötött üzletek értéke 709 millió forint volt. A hat hét alatt forgott 3375 BUX-kontraktus éppen 25 százaléka a piac egészén gazdát cserélt 13 369 kötésegységnek. A 2263 pontos részvénypiaci BUX-rekordot hozó elmúlt héten 110,50 és 216,50 pont között nőttek az elszámolóárak, a legközelebbi, márciusi lejárat esetében azonban a határidős árfolyam még így is elmaradt az azonnali piaci pontértéktől.
A kincstárjegy-aukciókon lezajlott hozamcsökkenés természetesen a határidős kamattermékre is ráirányította a figyelmet. A BÉT-en forgalmazott kontraktusok 52 százaléka jutott a diszkont kincstárjegyre, amelynek piacán január közepéig valamennyi lejárat esetében a kamatok csökkenésével egyenértékű elszámolóár-növekedés volt a jellemző. Ekkor – az aukciókon mérséklődő hozamcsökkenés közepette – néhány lejárat esetében korrekcióra került sor, a múlt héten azonban ismét csökkentek a jövőben elérhetőnek ítélt kamatok. A februári és a márciusi lejáratnál ugyan még 25 százalék feletti hozamszintet jelzett az elszámolóár, az áprilisi, a júniusi és a szeptemberi termin esetében ugyanez 24 és 25 százalék között mozgott, a decemberben három hónapra kihelyezett pénzért kapható kamatot viszont a piac már csak 23,48 százalékra becsülte.
