A határidős devizaügyletekre specializálódó Második Deviza Factory Rt.-t elsősorban elődje részvényeinek tavaly elért mintegy 170 százalékos értéknövekedése teheti vonzóvá a befektetők szemében. A társaság papírjainak lejegyzése előtt azonban érdemes más szempontokat is figyelembe venni.
Február 16-ig jegyezhetők a Bankár Tőkebefektetési és Gazdasági Tanácsadó Kft. és az érdekkörébe tartozó Lease Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által alapítandó Második Deviza Factory Határidős Deviza Ügyletek Rt. – reklámszlogenjük szerint a “bátrak kiváltságának” számító – papírjai. A 2089 Telki, Akácos u. 52. alatt székelő társaságot az 1994 decemberében – szintén nyilvános részvénykibocsátással – alapított, rendkívül sikeres első Deviza Factory hasonmásaként kívánják létrehozni, azzal a különbséggel, hogy míg azt határozott, hároméves futamidővel alapították, ennek esetében a működés időtartama határozatlan. A Deviza Factory II. tevékenységi köre azonban tökéletesen megegyezik elődjéével, amit a társaság létrehozásáról szóló Alapítási Tervezet és Tájékoztató a következőképpen rögzít: “Az Alapítók elhatározása szerint a Társaság úgy végzi tevékenységét, hogy teljes tőkéjét (az alapítási költségek levonása és a tartalék elkülönítése után) a Bankár Tőkebefektetési és Gazdasági Tanácsadó Kft.-n mint Bizományoson keresztül határidős devizaügyletek megkötésére és finanszírozására fordítja.”
A Deviza Factory II. tehát a jókora – adott esetben több száz százalékos – hozammal kecsegtető, ugyanakkor ehhez hasonló kockázatot jelentő határidős devizaüzletekbe kívánja fektetni részvényesei pénzét, amelyekre Magyarországon az áru- és az értéktőzsde mellett a bankközi pénzpiacon nyílik mód. A tájékoztatóban az alapítók is felhívják a figyelmet a magas kockázatra, amikor leszögezik: “A Társaság tevékenysége jellegénél fogva a legkockázatosabb területek egyike. A devizaárfolyam-változások ugyanis mind irányukat, mind nagyságrendjüket tekintve többnyire kiszámíthatatlanok.” Egy még be sem jegyzett társaság üzletpolitikájával kapcsolatban pedig legfeljebb várakozásokról lehet beszélni.
Nem véletlen, hogy a készülő új értékpapírtörvény életbe lépése után nyilvános értékpapír-kibocsátásra várhatóan csak kétéves működési tapasztalattal rendelkező cégeknek lesz majd lehetőségük. Igaz, erre joggal válaszolható, hogy a Deviza Factory I. sikere kellő alap a bizalomra. Ám ez korántsem ad választ az alapítási tervezet áttanulmányozása után felmerülő további kérdésre: voltaképpen milyen tulajdonosi jogosítványok illetik meg a Deviza Factory-részvényt vásárló befektetőt?
A társaság kihelyezhető forrásait – az alapítók elhatározása szerint – kizárólag a Bankár Kft. kezeli, amely a jegyzett tőke öt százaléknyi tartalékkal és alapítási költségekkel csökkentett részét saját elhatározása alapján fekteti be a határidős devizapiacokon. A Bankár Kft. az egyes ügyletek nyereségének tíz százalékára jogosult, méghozzá anélkül, hogy azok összegéből előzőleg levonnák a balul sikerült tranzakciók veszteségeit, amelyek teljes egészükben a részvényesek tőkéjét terhelik. Így a Bankárnak akkor is jár a profithányad, ha a társaság – az ő közreműködésével – veszteségesen működik. Mivel az alapítók által kijelölt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megbízatása 1998 júniusáig tart, a részvényesek egyetlen lényeges jogosítványa az osztalék összegének meghatározása marad. Ennek viszont a részvények eszközérték-arányos visszavásárlási árfolyama miatt csekély a jelentősége. Így a Deviza Factory II. a gyakorlatban egyfajta befektetési alapként működik, tőkéjének kezelésére azonban – a befektetési alapokkal szemben – semmiféle befektető-védelmi korlátozás nem vonatkozik. Ez viszont – jegyzi meg Reményi Zoltán, a Bankár Kft. munkatársa – valójában a kockázatitőke-alapokról szóló jogi szabályozás hiányának következménye.
