Másfél év intenzív vizsgálódás után várhatóan az idén decemberben teszi le a városi önkormányzat asztalára GaÎtan Mercier pénzügyi tanácsadó Tatabánya nemzetközi szabványok szerint auditált pénzügyi és vagyonmérlegét. Az auditálást a P. A. Conseils International Inc. munkatársai végzik, a számlát Kanada Quebec tartománya állja, amely egy segélyprogram keretében összesen 190 millió forintot költ arra, hogy a magyar várost vonzóbbá tegye a külföldi befektetők szemében. Serge Bouchard gazdaságfejlesztési tanácsadó állítja: a potenciális külföldi befektetők éppen úgy érdeklődnek a város gazdasági helyzete, mint a helyi munkaerő szakképzettsége vagy az ipartelepek infrastrukturális ellátottsága iránt.
A város gazdálkodásának rendbetételére 1994-ben a polgármester vezetésével lendületes programba kezdett az önkormányzat. A döntést a kényszer szülte: 1993-ról 1994-re a személyi jövedelemadóból az önkormányzat kasszájában visszamaradó hányad jelentősen csökkent. Ez nagyon érzékenyen érintette a várost, hiszen akkor már jelentős beruházásokba kezdtek, így igencsak eladósodtak. A távfűtés korszerűsítésére és az energiatakarékos megoldások alkalmazására 40 millió forintnyi hitel terhelte a számlájukat. A város intézményeinek változatlan körülmények között történő finanszírozásához 1995-re több mint félmilliárd forint hitelt kellett volna még szerezniük. Ők inkább az előremenekülést választották. A feladat nem volt könnyű: a bányászata miatt egykoron szocialista kirakatvárosként megépített Tatabánya mai eltartóképességéhez mérten túlméretezett intézményhálózatát kellett leépíteniük. Ezért, a Bokros-csomagot is megelőzve, gyökeresen új szabályozókat vezettek be az intézményfinanszírozásban. A cél a kihasználtság javítása volt. 440 közalkalmazotti állást szüntettek meg, amelyekből 380 betöltött álláshely volt. Ez az intézkedés az 1996-os költségvetési évre önmagában 300 millió forintos megtakarítást eredményezett. (Egy amerikai kormányzati alapítvány támogatásával a munkából kikerülők egyharmadát sikerült elhelyezniük, elsősorban a szolgáltatói szektorban. A leépített alkalmazottak fele pedig nem is kért semmilyen segítséget új munkahelye felkutatásához.)
Tavaly 310 millió forintot fizettek vissza a város adósságállományából, így az egyharmadával csökkent. A két éve indított energiaracionalizálási program eredményeként 51 millió forinttal kisebb energiaszámlát fizetnek, ilyen irányú beruházásaik várhatóan három éven belül megtérülnek. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésével, a takarékosabb működéssel sikeresen stabilizálták a város költségvetését. Az eddig végzett munkát Bencsik János polgármester alapozásnak tekinti. Az alapinfrastruktúra látványos eredményeket hozó fejlesztése, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának idetelepítése, az ipari park tervbe vett kialakítása mind-mind azt szolgálták, illetve szolgálják, hogy Tatabánya képes legyen felvenni a versenyt a külföldi befektetők két kedvencével: Székesfehérvárral és Győrrel. A polgármester elképzelései szerint a városnak 10-15 éven belül regionális központtá kell kinőnie magát.
Erre mindene esélye meg is van. A városba eddig három tucat vegyes vállalat települt, együttes beruházásaik összege meghaladja a 4 milliárd forintot. A város környéke a nagy kereskedelmi láncok kedvelt bázisa. Előbb a Skála, majd a Profi, a Spar, a Plus települt ide. A Pannonpipe regionális áruházat működtet, és a város határában van a Bogner nemesacél-áruda országos logisztikai bázisa is. A kereskedelem pedig vonzza a termelő-beruházásokat is. Egy olasz-argentin cég alumíniumhuzal-gyártással foglalkozik, egy francia vállalat környezetvédelmi berendezéseket gyárt, egy osztrák cég a csomagolóiparban tevékenykedik. A németek a gépgyártásban és az alumíniumkohászatban érdekeltek. Japán tengelykapcsológyár létesült, amely az esztergomi Suzuki gyár közvetlen beszállítója, és rövidesen Spanyolországba is szállítanak termékeikből. A legutóbb egy amerikai-német konzorcium alumíniumkerék-tárcsagyárának alapkövét tették le – a város 900 millió forint adókedvezménnyel támogatta a jelenleg folyó legnagyobb volumenű hazai zöldmezős beruházást, amelynek értéke 100 millió német márka.
Az eddig beruházott összegek újakat vonzanak. Serge Bouchard becslése szerint a már megtelepült cégek további 22 millió dollárnyi összeget kívánnak befektetni, és rövid távon további 23,7 millió dollárnyi új külföldi befektetést lehet a városba hozni. “Ez is jelzi – mondja Bouchard -, hogy van élet a bányászat után”.
